„A mai napon, telefonon egyeztettünk Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával abból az alkalomból, hogy a paksi beruházás ismételten fontos mérföldköveken jutott túl” – jelentette be a Facebookon Szijjártó Péter energiaügyi külgazdasági miniszter.

A tárcavezető tájékoztatása szerint az ötös blokk (vagyis az új erőmű első blokkja) nukleáris szigete alatti talajszilárdítási munkálatok befejeződtek, így elkezdődtek a másik blokk nukleáris szigetének talajszilárdítása is. Ezzel párhuzamosan zajlik a teljes talajkiemelés munkálatainak előkészítése, a kijelölt alvállalkozó folyamatosan vonul fel a területre, így szeptember közepén kezdetét veheti a teljes talajkiemelés. Már 24 ezer cölöp került le a földbe a talajelőkészítési munkák során, így a szükséges cölöpök kis híján egyharmada már a helyén van.

Szijjártó Péter korábban azt nyilatkozta, az első blokk első betonöntése még idén meglehet, erről most nem írt.

A miniszter egyébként azzal nyitotta a tájékoztató posztját, hogy „azok az országok vannak biztonságban, amelyek saját maguk elő tudják állítani az általuk igényelt energia nagy részét. Magyarország adottságai nyomán ebből számunkra az a feladat akad, hogy fel kell gyorsítani a Paksi Atomerőmű két új blokkjának építését.”

Arról – szokás szerint – nem tett említést, hogy a projekt tetemes csúszásban van, az új blokkoknak az eredeti tervek szerint a 2020-as évek közepétől kellett volna termelésbe állniuk, ezt most a 2030-as évek elejére teszik.

Egyébként a Paks II. még mindig nem kapta meg a végleges létesítési engedélyt az Országos Atomenergiahivataltól. Annak híján a beruházás csak a vasbeton szerelésekig haladhat.

Minimum komoly aggályokat vet fel, hogy a működő erőmű teljesítményét idén is már több alkalommal vissza kellett tekerni, különben a Duna vízhőmérséklete meghaladta volna az engedélyezett 30 fokot. A klímaváltozás miatt egyre akutabb problémát a kormány úgy oldotta meg, hogy az energiaminiszter (Lantos Csaba) eseti engedélyével a környezetvédelmi határérték immár túlléphető.

A Paks II. a tervek szerint kiegészítő hűtéssel épül. A berendezések az újabb látványterveken is fellelhetők, a Paks II. hűtővízcsatornájának partján. Ezek lényegében mini hűtőtornyok, azzal a fontos különbséggel, hogy nem természetes, hanem gépi, ventilátoros levegőáramoltatással és párologtatással hűtik a kimenő vizet 30 Celsius fok alá.

Ezzel együtt kérdéses, hogy a Duna elbírja-e a két erőművet egyszerre. Mármint nem a 30 fokos limit a probléma, azt a miniszteri kivétel megoldja – hanem hogy a Duna élővilága meddig bírja.