Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szerdán az MTI-vel.
Mint írták, a találmány biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását, a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazásokon. A Tennessee-i Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézete kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklap aktuális számában jelent meg.
Tigyi Gábor a március 7-i HVG-nek is részletesen beszélt az áttörést jelenthető kutatásáról, az erről szóló cikket regisztrált olvasóink itt érhetik el online.
A kutatóorvos, az MTA külső tagja és UTHSC-beli kutatócsoportja olyan új hatóanyagot fejlesztett ki, amely képes jó hatásfokkal kivédeni az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után kerül sor. Az általuk kifejlesztett DBIBB nevű anyag remekül vizsgázott egerekben és majmokban: a szer nélkül 20 százalékos, használatával 93 százalékos volt az állatok túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett.
A sugárbetegség káros következményeinek csökkentésére ugyan volt már korábban példa, de ezek a gyógyszerek csak a megelőzésben voltak hatékonyak, egy váratlan radioaktív esemény előfordulásakor nem. A DBIBB a baleset után, akár három nappal később beadva is hatásos - írták a kutatók tanulmányukban.
Az új hatóanyaghoz vezető tízéves kutatás elején Tigyi és kollégái a véralvadáskor is keletkező lizofoszfatidsav (LPA) tanulmányozásából indultak ki. Kiderítették, hogy az LPA-nak fontos szerepe van a sugárzást elszenvedett sejtek regenerációjában.
Tigyi szerint az LPA képes "sürgősségi ellátásban" részesíteni az erős ionizáló sugárzásnak kitett, károsodott sejteket. Nemcsak életben tartja őket (a programozott sejthalálhoz vezető folyamatok gátlásával), de a károsodott DNS-szakaszok javítását is serkenti.
A kutatók modellezték az LPA-t kötő, úgynevezett LPA2 receptort, majd szuperszámítógépek segítségével 400 ezer különböző vegyületet teszteltek rajta. Így találták meg azt a szintetikus vegyületcsoportot, amely még az LPA-nál is hatékonyabban aktiválja a receptort, és amely az új, sugárbetegség elleni hatóanyag alapjául szolgál.
A sugárbetegség több különböző módon roncsolhatja a szervezetet: kisebb sugárdózis először a vérképzést, a csontvelőt támadja meg, nagyobb dózis pedig a gyomor-bélrendszert. Ez utóbbi akár halálos kimenetelű is lehet, hiszen elpusztulhatnak a bél sugárérzékeny őssejtjei, ezzel megszűnik a bélműködés.
A gyógyszer nemcsak nukleáris terrorizmus esetén, hanem a váratlan atomerőmű-balesetekben is bevethető lesz, jócskán csökkentve az atomenergia kockázatát, megkönnyítheti az asztronauták és a Marsra készülő űrhajósok dolgát is, akiket nem véd a kozmikus sugárzástól a Föld mágneses védőpajzsa.
A hatóanyag az egész szervezetre hat, ami egyetlen esetben nem előnyös: a sugárterápiánál. Ekkor ugyanis megvédi a rákos sejteket a radioaktív sugárzástól, amelynek feladata éppen a túlburjánzott sejtek elpusztítása lenne. A kutatócsoport ezért igyekszik olyan módszert kifejleszteni, amely a rákos sejteket védtelenül hagyja, a szervezet többi részét viszont megóvja a sugárzás káros hatásától. Ezzel mérsékelni lehetne a sugárterápia mellékhatásait - olvasható az MTA közleményében.
