Nem kicsi a tét az amerikai űrügynökségnél: ha ma este a technikusai rosszul ügyködnek, a NASA 284 milliárd forintos missziója értelmét veszti, az űrszonda elsuhan a kiszemelt gázbolygó mellett.
A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körüli pályára próbál állni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája hétfőről keddre virradó éjszaka, hogy elkezdje 20 hónapos küldetését. A NASA pasadenai bolygókutató laboratóriumában (JPL) hosszú éjszakai munkára készülnek, miközben az űrszonda a hangsebesség kétszázszorosával közeledik a gigászi gázbolygó felé. A Floridából csaknem öt éve elindított Junót pontosan kell pozicionálni, fő hajtóművét a megfelelő időben kell bekapcsolni és 35 percen át üzemben tartani, hogy eléggé lefékezzék az űrszondát és a Jupiter gravitációs ereje magához tudja vonzani.
Ha csak kicsit is eltér valami, a Juno menthetetlenül elszáll az óriásbolygó mellett, nem teljesíti egymilliárd dolláros (284 milliárd forintos) misszióját, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét. Arról, hogy a külső Naprendszerbe küldött első, napenergiával hajtott űrszonda sikeresen pályára állt, legkorábban helyi idő szerint 11.53 órakor (közép-európai szerint 5.53 órakor) küld megerősítést. A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.
A Jupiter megvédi a Naprendszer bolygóit: a gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, már a nagyságából fakadó tömegvonzás miatt magához vonzza a naprendszerbe érkező üstökösöket és aszteroidákat. A kockázatok akkor sem érnek véget, ha a Juno sikeresen rááll elliptikus, tojásforma pályájára. Amikor a bolygóhoz legközelebb halad el, nagyjából 4800 kilométerre lesz a Jupiter felhői fölött, bőven az erőteljes sugárzás övezetében.
Az űrszonda érzékeny tudományos műszereit ezért egy 180 kilogrammos titánkamra védi, mert a gázbolygó körül megtenni kívánt 37 kör alatt annyi sugárzás éri, mint amennyit 100 millió fogorvosi röntgennél – magyarázta Bill McAlpine, a misszió sugárzási szakértője. A Lockheed Martin építette űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti. A Galileóhoz hasonlóan a Juno megsemmisítését is úgy tervezték, hogy megakadályozzák a földi mikrobák átvitelét a Jupiter Európé nevű holdjára, melyen a jövőben a Földön kívüli életet fogják kutatni.
