A vádirat szerint a Mátészalkai Területi Kórház tüdőgondozó intézetében asszisztensként dolgozó asszony 100 és 400 ezer forint közötti összegeket kért el az őt felkereső, különböző fokban rokkant betegektől. Cserébe azt ígérte, hogy egy ismerőse révén el tudja intézni, hogy a munkaképesség-csökkenést elbíráló orvos szakértői bizottság hosszabb időre, vagy akar véglegesen leszázalékolja az illetőt.

A tizenkét vádlott közül többen azonban nem kapták meg a remélt leszázalékolást, vagy ha igen, nem annyi időre, mint amennyiről az elsőrendű vádlottal megállapodtak. Az asszony néhány betegnek visszaadta a pénzt, több esetben viszont - arra hivatkozva, hogy már nem tudja visszakérni ismerősétől - megtagadta az összegek visszafizetését.

A per szerdai tárgyalási napján az elsőrendű vádlott nem jelent meg, mert - a becsatolt iratok alapján - kórházi ápolás alatt áll. A bíróság által elsőként meghallgatott hatodrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni, viszont fenntartotta a nyomozati szakaszban tett nyilatkozatát. Ebben elmondta: az elsőrendű vádlott 200 ezer forintot kért tőle az ideiglenes, 300 ezer forintot pedig a teljes leszázalékolásért. A szakértő bizottság azonban csak ötven százalékos rokkantságot állapított meg hatodrendűnél, s ezt is csak két és fél évre. Az asszony elmondása szerint csak később tudta meg, hogy kora miatt nem is lett volna jogosult a teljes leszázalékolásra, ezért visszakövetelte összeget;  ezt viszont már nem kapta vissza az elsőrendű vádlottól.

A tárgyalássorozat a vádlottak és tanúk meghallgatásával folytatódik a szabolcsi bíróságon, ítélet később várható.