"Az elmúlt időszakban ismét azzal szembesültem, hogy országgyűlési-, önkormányzati képviselők, miniszterek, államtitkárok, egyéb tisztviselők az adatvédelmi, és tevékenységükre vonatkozó jogszabályi előírások megkerülésével, illetve nagyvonalú értelmezésével igyekeznek olyan információk, személyes adatok birtokába jutni, amelyek felhasználásával, nyilvánosságra hozatalával a közélet tisztaságának megóvását, egyes szervezetek ellenőrzését kívánják biztosítani" - áll Péterfalvi Attila MTI-nek megküldött állásfoglalásában.



Az állásfoglalás kiadása összefügg azzal a vizsgálattal, amelyet annak megállapítására indított, hogy törvényt sértett-e Keller László, amikor magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról, hogy bizonyos közéleti szereplők, illetve politikusok kikkel vadásznak.



Nem a vadászatot folytatók személyes adatainak megismerése volt a vadászati naplók, illetve trófeanyilvántartások megkérésének célja, hanem az, hogy a kiállított számlákkal összevetve megállapítható legyen, bekövetkezett-e károkozás – közölte a Miniszterelnöki Hivatal Közpénzügyi Államtitkársága. Az államtitkár információi szerint több elejtett, nagy értékű vad árát nem fizették ki az állami vadásztársaságoknak, így azokat, és közvetve az államot érte kár, indokolta az államtitkárság az elhibázott lépést.



Péterfalvi ebben az ügyben megállapította, hogy "nem volt törvényi felhatalmazás arra, hogy ezeket az adatokat kezelhette volna" Keller László. A közpénzügyi államtitkáron kívül számos más példa is akad, amikor miniszterek, államtitkárok, képviselők - akiket nem akart megnevezni - adatokat kezelnek, tartanak nyilván nem az előírásoknak megfelelően. Péterfalvi Attila utalt a parlamenti vizsgálóbizottságokra is.



Az adatvédelmi ombudsman közleménye szerint a jogellenesen beszerzett személyes adatok felhasználása, azok nyilvánosságra hozatala - "a hírbe hozott" személyek jogainak súlyos sérelmén túl - veszélyeztetheti a tények feltárására jogszerűen indított eljárásokat, és a közvélemény pártatlan tájékoztatását sem szolgálja.



Önmagában az a tény, hogy a megkeresés felsőbb szervtől, irányító, ellenőrző szerepet betöltő személytől érkezik, nem alapozza meg az adatszolgáltatás teljesítésének kötelezettségét. Az adatkezelő kötelezettsége ellenőrizni, hogy az adatot igénylő szerv, vagy személy rendelkezik-e megfelelő felhatalmazással a kért adatok kezelésére, amennyiben nem, az adattovábbítást meg kell tagadni.