A BM 2003-ban vizsgálta meg a jegyzői munkaköröket, a jegyzők fluktuációját, illetve hogy a jegyzői állásból milyen munkakörbe távoznak a köztisztviselők. A vizsgálatból kiderült, hogy hazánkban a rendszerváltás óta igen magas a jegyzői fluktuáció, és a jegyzők általában csak egy választási ciklust töltenek állásukban. Ez minden bizonnyal a polgármester és a jegyző szoros munkakapcsolatának, a köztük levő bizalmi viszonynak tudható be – írja a magyarorszag.hu kormányzati weboldal.



A legtöbb mozgás a jegyzői álláshelyeken a ciklusok első évében tapasztalható - mondta a magyarorszag.hu-nak Bujdosó Sándor, a BM önkormányzati helyettes államtitkára. A jegyzői álláshelyek csaknem fele közös megegyezéssel szűnik meg, 10 százalékánál a jegyző nyugdíjba vonul, 7,6 százalékánál lemond. Az összeférhetetlenség vagy hivatalvesztéssel járó fegyelmi büntetés nem jellemző, fél, illetve 1 százalék. A távozó jegyzők kevesebb, mint egyharmada vállal újra jegyzői állást, egyötödük továbbra is a közigazgatásban marad - derül ki a felmérésből.



Ha a településen nincs aljegyző, megpályáztatják az állást, azonban a jogszabályok sem határidőt nem írnak elő az állás betöltésére, sem szankciót nem tartalmaznak arra az esetre, ha a poszt üresen marad. Az önkormányzat ilyenkor két dolgot tehet, vagy egy környező település jegyzőjét bízza meg a feladat ellátásával a pályázat idejére, vagy csatlakozik egy körjegyzőséghez.



A 3 ezer lakosúnál kisebb településeken a jegyzők bruttó 226 ezer forintot, a 3 és 10 ezer lakos között településeken 305 ezer forintot, a 10 ezer és 100 ezer fő közötti településeken 343 ezret keresnek. A fővárosi kerületek jegyzőinek alapbére 381 ezer, a megyei jogú városok és megyék főjegyzőié 392 ezer forint. A fővárosi főjegyző bruttó 433 ezer forintot keres. A körjegyzőségekben az érintett települések lakossága alapján állapítják meg a jegyző fizetését. A jegyzőket a köztisztviselői pótlékok (például nyelvpótlék) is megilletik.