"Az ügyet 90 évre titkosították a hatóságok, ezért a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni a büntetőpert. Várhatóan csak az elsőfokú határozat rendelkező részének kihirdetése lesz nyilvános. Az államtitokká nyilvánított információk védelme érdekében már az indoklást is zárt ajtók mögött fogja elmondani az eljáró bíró" - mondta Miszori László,  a Pest Megyei Bíróság büntető kollégiumának elnöke.
   
Hozzátette, hogy a határozathozatalra előreláthatólag a január 27-i, vagy a 31-i tárgyaláson kerül sor. A kollégiumvezető elmondta: keddi vádbeszédében az ügyész az első, másod- és harmadrendű vádlottaknak, köztük két rendőrnek indítványozott letöltendő börtönt, 13 vádlottnak, köztük több rendőrnek és egy ügyésznek felfüggesztettet. A többi vádlott esetében pénzbüntetést, illetve egy esetben próbára bocsátást javasolt az ügyész.
   
A vádló mellékbüntetésként indítványozta a perben bíróság elé állított ügyvédek, ügyész, illetve ügyészségi nyomozó foglalkozástól eltiltását, továbbá a rendőrök esetében a lefokozást.
   
Kedden nyolc védőbeszédre került sor, túlnyomó többségében felmentést kértek az ügyvédek - mondta a kollégiumvezető. A büntetőperben összesen 23 személyt vádolt meg az ügyészség.
   
Polt Péter legfőbb ügyész és Orbán Péter országos rendőrfőkapitány 2001. június 19-én közös sajtótájékoztatón jelentette be a nyílt nyomozás megindítását, illetve az őrizetbe  vételeket. A legfőbb ügyész akkor kiemelte: az elmúlt évtizedben először fordult elő, hogy felfedezték szervezett bűnözői csoportok behatolását az igazságszolgáltatásba. Orbán Péter pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy információik szerint rendőrök bűnözőket mentegettek, nyomozásokat vittek félre.
   
A Legfőbb Ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a 23 vádlott között van egy ügyész, egy ügyészségi nyomozó, egy büntetés-végrehajtási dolgozó, két ügyvéd, egy ügyvédjelölt, nyolc  rendőrtiszt, illetve tiszthelyettesek - köztük a megyei főkapitányság állományába tartozók is -, egy nyugalmazott rendőrtiszt, továbbá nyolc civil személy.
   
A vádpontok között szerepel hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés, bűnpártolás, államtitoksértés, különleges személyi adatokkal való visszaélés, hamis tanúzásra felhívás, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás és különböző vagyon elleni bűncselekmények.
   
Az ügy előzményei közé tartozik, hogy 1999-ben egy, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon zsarolás miatt elrendelt nyomozás során az egyik gyanúsítottnak sikerült rendszeres kapcsolatot kialakítani a bűnüldöző szervek különböző beosztású munkatársaival. Ennek célja az volt, hogy folyamatban lévő bűnügyeket befolyásoljanak. Az így kialakított, egyre bővülő kapcsolatrendszer nagyfokú szervezettséget ért el. Korábbi sajtóhírek szerint a rendőrök pénzért információkat adtak bűnözőknek nyomozások állásáról, tervezett nyomozati cselekményekről, illetve kisebb ügyeket "simítottak el".
   
Az ügy gyanúsítottjai az eljárás során javarészt tagadták bűnösségüket.