Gyerekkorunkban a metró felé alászállva gyakran szórakoztattuk magunkat azzal, hogy a mozgólépcsőn belekapaszkodtunk a a szerkezet gumiszalagjába, és megpróbáltunk minél tovább állva maradni anélkül, hogy lejjebb kelljen lépnünk egy lépcsővel. Ez nem mindig sikerült, a korlát ugyanis hajlamos volt lehagyni minket, hol kisebb, hogy nagyobb sebességkülönbséggel. De vajon miért?
A városi legenda szerint azért megy gyorsabban a kapaszkodó, mint a mozgólépcső, hogy fenntartsa az utasok figyelmét, így kényszerítve rá az embereket balesetek elkerülésére. Mások megesküdnének, hogy a kapaszkodó sebessége jelzi, mikor kell szétbontani és felújítani a lépcsőt, amivel a BKV időt és pénzt spórol. Utóbbi elméletet rendszerint azzal a megfigyeléssel támasztják alá, hogy minden metrómegállónál eltérő gyakorisággal kell átfogni a korláton.
https://hvg.hu/itthon/20250124_budapest-metro-ajtonyito-gomb
A BKV elárulta, nem téved, aki sebességkülönbséget érzékel, és ennek valóban a kopáshoz van köze, ám a mozgólépcső általános állapotára ebből még nem lehet következtetni. A lépcsőt és a gumikorlátot fogaskerekes és lánchajtásokon keresztül mozgatja egy villanymotor, a korlát közvetlen meghajtása úgynevezett dörzshajtással történik. A sebességet a gyári áttételek, meghajtókerék-átmérők és kopások befolyásolják, de az előírások szerint
legfeljebb két százalékkal lehet gyorsabb a kapaszkodó, mint a mozgólépcső.
A BKV magyarázata szerint ez minden mozgólépcsőnél így van, a metrónál azért lehet feltűnőbb a jelenség, mert annak a mozgólépcsői sokkal hosszabbak, mint például egy áruházi lépcső, és az akár ötven métert is meghaladó távon könnyebb észrevenni sebességkülönbséget.
https://hvg.hu/elet/20241223_busz-7-es-elso-ajto-felszallas-szabaly-pest-buda
Nyitókép: Karácsony Gergely főpolgármester a Nagyvárad téri mozgólépcsőn. Fotó: Veres Viktor / HVG
