Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága 2004. novemberben egyhangúlag támogatta az üzemidő hosszabbítás programját - ismerteti a társaság napokban tartott sajtótájékoztatójára készített összeállítás. Kiderül: a hosszabbítással 2032-2037 közötti időszakig termelnének villamos áramot a paksi blokkok. Szó van arról is, hogy a blokkok jelenlegi, egyenkénti 460-471 megawattos kapacitását 510 megawattra emeljék 2008-ra.

A 2003-as üzemzavarra, biztonsági kockázatokra hivatkozva az osztrák sajtó, illetve magyar lapok ugyanakkor bírálják az üzemidő- hosszabbításra vonatkozó terveket. A társaság tájékoztatója szerint az üzemidő 20 éves meghosszabbíthatóságáról, az üzemeltetési engedélyről többéves előkészítő munka után, 2012 végéig dönt majd az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). 

Addig a már elkészített előzetes környezeti tanulmányt követően - amelynek hatósági elbírálása folyamatban van - 2006-ban, 2007-ben részletes környezeti hatástanulmány készül, azt elbírálja az illetékes hatóság. A társaság kidolgozza, majd benyújtja a nukleáris biztonsági elvi engedély dokumentációját, kérelmét az OAH-nak. Erről 2008-ig kell döntenie az engedélyező hatóságnak. A paksiak felhívják a figyelmet, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség külön projekttel kész támogatni az üzemidő-hosszabbítást, ez segíti a program legitimációját a nemzetközi szakmai körök előtt. A kedvező nemzetközi fogadtatás érdekében intenzív információcsere folyik különféle nemzetközi fórumokon. 

A jelenlegi előkészítő munka a magyar és a nemzetközi közvélemény számára is igazolni kívánja, hogy a hazai nukleáris biztonsági és környezetvédelmi előírások, valamint a nemzetközi normák szerint egyaránt legalább 50 évig biztonságosan üzemeltethető a paksi atomerőmű. Az üzemidő-meghosszabbítás egyik fontos kritériuma a reaktortartály. Erről az atomerőmű tájékoztatója leszögezi: a paksi VVER/213 típusú reaktortartályok esetében a domináns öregedési folyamat a neutron-besugárzás okozta tartályanyag-elridegedés. A tartályok blokkonként viszont eltérőek, eltérő feltételekkel valósítható meg az üzemidejük meghosszabbítása. 

A 3-4. blokkon a reaktortartályok beavatkozás nélkül 50 évig üzemben tarthatók. A 2. blokkon a reaktortartály élettartamának meghosszabbításához csak az üzemzavari zónahűtési tartályok felfűtésére van szükség a kis valószínűséggel bekövetkező, nyomás alatti termikus sokk okozta feszültségek csökkentésére. Erre kipróbált és nem költséges műszaki megoldások léteznek.

 Az 1. blokki reaktortartálynál az 50 éves élettartam esetén - az üzemzavari zónahűtési tartályok felfűtésén túl - körülbelül 50 százalékos valószínűséggel kell az aktív zóna magasságában lévő hegesztési varrat ridegtörési hőmérsékletének csökkentésére hőkezelést alkalmazni. A hőkezelés a VVER erőművek gyakorlatában, így Finnországban, Szlovákiában sikerrel alkalmazott, nem költségkritikus eljárás. 

Lux Iván az OAH főigazgató-helyettese a héten  sajtótájékoztatón szólt arról, hogy az üzemidő-hosszabbításig az atomerőműben meg kell oldani a vasoxid-kiválásból adódó problémákat. E probléma miatt kellett mosni a fűtőelemeket, s a mosás során jelentkezett a 2003-as üzemzavar, amelynek elhárítása még az idén is tart. A társaság sajtóanyaga közli az üzemidő-hosszabbítás költségeit. A 2001-ben kezdett előkészítés 6,1 milliárd forintból gazdálkodhat. Ezt követően 2016-2020 között 29,4 milliárd forintos, majd 2026-2030 között 39,3 milliárd forintos ráfordítást igényel a rekonstrukció. A további 97,7 milliárd forintos finanszírozási igénnyel együtt 172,5 milliárd forintos költség kalkulálható.