Gyurcsány Ferenc a Parlamentben "gyalázatosnak és szégyenletesnek" nevezte a rosszízű, méltatlan politikai vádakat és azt, hogy emberek sorsával játszanak. A korábbi kormányok nem teljesítették azt a felelősségüket, hogy korrekten, átláthatóan, jogszerűen tárják fel a múltat, mert ha "ezt megtették volna, ma nem itt tartanánk" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában.

Szerinte "Magyarországnak a múlt helyett a jövőbe kell fordulnia, új politikára, megújult Magyarországra van szükség". A kormányfő arra kérte a parlamenti pártok képviselőit, hogy támogassák az átvilágítási törvényjavaslatot.

A Szakértő ’90 listájának megjelenésével előállt új helyzetről, a lista megítéléséről kérdezte a hvg.hu Kiszely Gábor történészt, a Terror Háza Múzeum szakmai igazgatóját.

Ezer fős lista várható?

A Political Capital a hvg.hu-val közölte: több mint ezer nevet tartalmazó listával és egy beadvánnyal fordul az adatvédelmi biztoshoz annak érdekében, hogy állásfoglalását kérje az adatok nyilvánossá tételének lehetőségéről. A listát történészek, jelenkor-kutatók állították össze. A szervezet azt kéri az adatvédelmi biztostól, hogy állapítsa meg: a nevek publikálása jogszerű, eleget tesz a törvényi előírásoknak.

Az NBH vizsgálódik

A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újonnan nyilvánosságra került, úgynevezett "ügynöklista" hitelességének megállapítására - közölte László Boglár kormányszóvivő hétfőn.A kormány álláspontja továbbra is az, hogy az ügy megnyugtató rendezése érdekében a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia a levéltári iratok nyilvánosságával foglalkozó törvényjavaslatokat.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárára vonatkozó törvény szerint bárki, aki bemegy oda, megtekintheti a róla szóló dokumentumokat, továbbá bárki megkaphatja a közszereplőkre vonatkozó iratokat is - jelentette ki Kutrucz Katalin, az intézmény főigazgató-helyettese az MTI-nek.

A szakember a hét végén nyilvánosságra került, 219 nevet tartalmazó újabb állítólagos "ügynöklistáról" nem kívánt beszélni, de megismételte korábbi nyilatkozatát, amely szerint a törvény pontosan szabályozza, kinek milyen jogai vannak a saját magára, illetve mások múltjára vonatkozó iratok megtekintésére. A történeti levéltár és jogelődje nem őrzött és nem őriz listákat - közölte.A budapesti levéltár korábbi főigazgatója szerint a hét végén napvilágot látott "ügynöklista" olyan, mintha a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott "ügynöklista" lenne, de mégsem az; Varga László erről hétfőn nyilatkozott az MTI-nek. Szerinte a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó "ügynöklistát" is 1989 novembere körül állíthatták össze, ahogy a Németh Miklós által készíttetett listát.

Az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének több ügynöklistáról is tudomása volt 1990-ben és a 90-es évek elején; Gálszécsy András elmondta: beosztásából adódóan a 43 fős listától kezdve a száz fősig többféle anyag megfordult a kezében. "Volt olyan, amin csak munkásőrök voltak (...) és voltak mindenféle ügynökök, országgyűlési képviselők is rajtuk" - közölte.

Göncz nem, Demszky kommentál

Göncz Árpád volt államfő titkára azt közölte: a korábbi köztársasági elnöknek nincs hozzáfűznivalója a hét végén nyilvánosságra került állítólagos "ügynöklistához".

Titokiminiszterek

Minden egyes, a titkos-szolgálatokat felügyelő miniszter és államtitkár felelős azért, hogy ez a botrány most tört ki - mondta Kenedi János történész.  Kenedi szerint a miniszterek és államtitkárok azért felelősök, mert hallgattak. "Eljátszották a demokráciának azt a bizalmát, ami akkor még megvolt, ma pedig nincs, ebben egészen biztos vagyok" - szögezte le. A történész szerint a listát 1990-ben kellett volna megjelentetni megfelelő forráskritikával, akkor, amikor azt Németh Miklós átadta Antall Józsefnek.

Demszky Gábor főpolgármester szerint szelektív a hét végén az interneten közzétett újabb "ügynöklista", amelynek szerinte annak idején egyetlen célja az volt, hogy az akkori miniszterelnököt, Antall Józsefet befolyásolja egy fontos döntésében.

A hétfőn megjelent országos napilapokban, illetve az elektronikus sajtóban többen reagáltak azok közül, akik szerepeltek a 219 nevet tartalmazó "ügynöklistán". Az álnévvel, egy amerikai honlapon nyilvánosságra hozott lista állítólag a rendszerváltás idején készült. Az azon szereplők közül néhányan beismerték, hogy aláírtak együttműködési nyilatkozatot, többen viszont felháborodva visszautasították, hogy a nevüket összefüggésbe hozták a titkosszolgálatokkal.