Összesen csaknem 140 millió forint a felhasznált hamis illetékbélyegek összege, a tényleges kár azonban ennél jóval kevesebb, mintegy hatmillió forint - mondta.

Az elsőrendű vádlott 1999 júniusa és 2003 januárja között összesen 1 millió 346 ezer forint, míg a másodrendű vádlott 407 ezer forint értékben hamis illetékbélyeget használt fel az ország különböző cégbíróságain.

Az elsőrendű vádlott 2001. július 30-án ellenjegyzett egy szentendrei ingatlanra megkötött adásvételi szerződést. Az ingatlan vételárát, 85 millió forintot a vevő a vádlott ügyvédi letéti számlájára utalt át, ezen összeggel azonban a vádlott sajátjaként rendelkezett.

A pénzt részben saját magánbankszámlájára utalta át, kisebb részét pedig készpénzben felvette, annak ellenére, hogy ügyvédi letéti számláján letét címén jóváírt összeg felett rendelkezési joga nem volt. A vételárat a vádlott - késedelmesen - magánbankszámlájáról teljes összegben átutalta az eladónak.

A vádlottak 2002 novemberében ügyvéd foglalkozású vádlott-társuk közreműködésével olyan valótlan tartalmú keresetleveleket nyújtottak be az ország különböző megyei bíróságaira, amelyeknek valós jogalapja nem volt, az azokban szereplő követelések nem voltak valódiak.

Céljuk az volt, hogy a fiktív keresetlevél illetékének lerovása során felhasznált hamis illetékbélyegek értékét a későbbiekben a perek megszüntetését követően az illetékes megyei illetékhivataltól visszaigényeljék. A fenti elkövetési módot a vádlottak több mint 150 esetben alkalmazták különböző megyei illetve városi bíróságokon.

A bíróságok érdemi intézkedéseinek megtétele előtt megegyezésre, valamint a követelés megfizetésére hivatkozással megszüntetett perekben több mint 139 millió forint értékben használtak fel hamis illetékbélyeget.

Az illetékes megyei illetékhivataloktól visszakért - hamis illetékbélyeggel lerótt - eljárási illeték visszatérítésével azonban lényegesen kevesebb összegű kár keletkezett, mivel a vádlottak nem minden esetben igényelték vissza a per megszüntetése után az illeték összegét, részben pedig a büntetőeljárás megindulása akadályozta meg annak visszautalását.

A vádlottak cselekménye következtében csaknem hatmillió forint kár érte az illetékhivatalokat, valamint mintegy 17,5 millió forint volt a visszaigényelt, de vissza nem utalt, tehát veszélyeztetett érték.

Az ügyészség a vádlottakat - akik valamennyien szabadlábon védekeznek - bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett bélyeghamisítás bűntette, különösen nagyértékre elkövetett sikkasztás bűntettével (elsőrendű vádlott), magánokirat-hamisítás vétségével, jelentős kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja - áll a közleményben.