Ajánlat

Az augusztus 20-i állami ünnepségek programjai

A zászlófelvonást megelőzően a téren a Díszzászlóalj, majd a Nemzeti Lovas Díszegység bevonulása után ünnepélyesen fogadták a Szent Korona másolatát és a történelmi lobogókat. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

A zászlófelvonáson ott volt az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a kormány több tagja, az országgyűlési bizottságok elnökei, alelnökei, megjelentek a pártok, a történelmi egyházak, valamint a diplomáciai testület képviselői. A zászlófelvonást követően fiatal tisztek eskütételére kerül sor. Idén a Parlament előtt 157 fiatalt, köztük hét nőt avatnak tisztté.

Ünnepi beszéd

Sólyom László ünnepi beszédének teljes szövege.

A tisztavatást követően Sólyom László köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. "Új egyensúlyra van szükség egyrészt a megszokott mintákhoz való alkalmazkodás, másrészt pedig a jól megalapozott saját kezdeményezések között" - fogalmazott az államfő. Sólyom László rámutatott arra, hogy jó döntés volt Magyarország uniós csatlakozása, ám az új helyzetben is érvényes Szent István példája.

"Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Halljuk meg, vegyük észre, tekintsük példának azt az öntudatot, azt az önbecsülést, ahogy István fellépett Európában!" - hangsúlyozta az államfő.

Sólyom szerint nem úgy kell tekintenünk az Európai Unióra, mint egy távoli hatalomra, amely jól-rosszul megérti a problémáinkat, és szerencsés esetben a javunkra dönt és támogatást ad. "Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az unióban" - mondta az államfő. Hozzátette: az Európai Unió döntéshozatala nem eléggé demokratikus, de használni kell az itthoni demokráciát annak meghatározására, hogy mit képviseljünk Brüsszelben.

Sólyom a határon túli magyarokról

"Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni?" - fogalmazott Sólyom László, aki szerint azt is meg kell tanulnunk az államalapítótól, hogy képesek vagyunk önálló hozzájárulásra, önálló teljesítményre a világ dolgaiban. "Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (...) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!" -jelentette ki Sólyom László.

"Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. Így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk" - fejtette ki Sólyom László.

Szili Katalin: az egység és nyitottság a magyarság egyik sorskérdése

Az Országgyűlés elnöke szerint akárcsak Szent István korában, ma is az egység és a nyitottság a magyarság egyik legnagyobb sorskérdése. Szili Katalin Székesfehérváron, Szent István városában azt mondta, ha nem teremtünk nyitott és befogadó, mintakövető, de egyúttal eredeti országot, ha a demokrácia vitakultúráját a széthúzással tévesztjük össze, és nem alakítjuk ki a korszerű államot és a korszerű nemzetpolitikán alapuló, korszerű nemzeti egységet, könnyen lemaradhatunk a nemzetek versengésében.

Markó és Dávid együtt emlékezett Székelyszentistvánon

Augusztus 20. a legősibb nemzeti ünnepünk, együvé tartozásunk legnagyobb ünnepe - jelentette ki szombaton Dávid Ibolya, az MDF elnöke az erdélyi Székelyszentistvánon tartott Szent István napi ünnepségen.

"Meg kell keressük annak a lehetőségét és formáját, hogy Erdélyben is, akárcsak Magyarországon együtt ünnepeljünk - mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke emlékeztetett a magyar alkotmánynak arra a mondatára, amely szerint Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarok iránt. Biztosította hallgatóságát: pártjára mindig lehet számítani annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy milyen tartalommal kell megtölteni ezt a mondatot.

Markó Béla, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta: meg kell újítani a nemzetet, úgy, hogy alkalmassá váljék Európa számára, de ne is vesszen el, őrizze meg sajátosságait.

Szent István rákényszerítette nemzetét, hogy teljes mértékben kereszténnyé és európaivá váljon, ha kellett vérrel, könnyel, vassal - mondta Markó. "Ma ugyanez a feladatunk, vagyis változnunk kell. Ha visszautasítjuk a változást, eltűnünk" - mondta a magyarsággal kapcsolatban a politikus.

Augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket adott át Sólyom László köztársasági elnök szombaton a Parlamentben.

Az államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin házelnök jelenlétében adta át az elismeréseket. Külön gratulált Darvas Iván kétszeres Kossuth-díjas művésznek, a Nemzet Színészének, Kiváló Művésznek, akinek a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést adományozta.

Sólyom László úgy fogalmazott: egészen különleges és ritka alkalom, hogy ennyi kiváló ember, nagyszerű teljesítmény, példamutató életpálya, áldozatos munka van együtt egy helyen. "Úgy érzem, hogy itt egy másik Magyarország jelenik szinte meg, amelyik nem szokott szerepelni a médiában, de amelynek az értéke felmérhetetlenül nagy" - mondta a köztársasági elnök.

Az elismerések átadása után tartott állófogadáson Gyurcsány Ferenc pohárköszöntőjében Szent István intelmeire utalva megállapította: erős és teherbíró, egységes nemzet csak tagjainak sokféleségében és sokszínűségében létezhet.