A 11 tagú testületbe az új tagot elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani a törvény szerint.

A jelenlegi Alkotmánybíróság Németh János 2003 nyarán történt távozása óta hiányos. Időközben még két alkotmánybíró távozott a testülettől, így tavaly december óta 8 főre fogyatkozott és a működőképesség határára jutott a köztársaság egyik alkotmányos alapintézménye. Azóta megesett az is, hogy határozatképtelenség miatt el kellett halasztani az Alkotmánybíróság teljes ülését.

A parlamenti pártok a több mint két éves huzavona során egymásra mutogattak. Hol úgy vélték, könnyebb megegyezni két személyben, mint egyben, hol pedig úgy, hogy addig halogatják, amig egyszerre három, vagy négy alkotmánybírót is meg lehet választani.

Hétfőn mégis csak két személyről, Bragyova Andrásról és Kovács Péterről szavaz a Ház. Megválasztásukhoz kétharmados többség kell. Legutóbb 1999 júniusában Bihari Mihályt, Kukorelli Istvánt és Tersztyánszkyné Vasadi Évát választotta alkotmánybíróvá a parlament.

Az éveken át húzódó alkotmánybíró-választási folyamat miatt több nyilatkozatában is egyértelműen az Országgyűlést tette felelőssé Holló András alkotmánybírósági elnök.

Rámutatott arra, hogy csökkenő létszám mellett a testület nem tudja időszerűen ellátni feladatait, és végső esetben teljesen működésképtelenné válhat, továbbá ha egyszerre választanak nagyobb számú új alkotmánybírót, akkor a testület szakmai folytonossága is veszélybe kerülhet, mintegy "tanuló Alkotmánybírósággá" válhat.

Időközben felvetődött az alkotmánybíró-választás reformja is. Holló András egy szakmai rendezvényen azt fejtegette: "Most már hozzá kell nyúlni a jelölési szabályhoz (...), közjogilag kényszerpályát kell kialakítani, hogy azt a működésképességet, amely az alkotmányos eszméből következik, a jog - ha úgy tetszik - keményen garantálni tudja".

Kilényi Géza volt alkotmánybíró tavaly egy konferencián kijelentette: "az alkotmánybírák egycsatornás megválasztási rendszere megbukott. (...) Az alkotmánybírák választása maximális mértékben ki van szolgáltatva a politikának, és ha a politikusok éppen mérsékelten imádják egymást, akkor nincs alkotmánybíró-választás".

Idén azzal a javaslattal állt elő Kilényi Géza, hogy abban az esetben, ha az Országgyűlés a törvényben meghatározott időn belül nem választ új alkotmánybírót, akkor a tisztség betöltésének joga szálljon át a köztársasági elnöke vagy magára az Alkotmánybíróságra.

"Amit a parlament csinált az alkotmánybíró-választással, az cirkuszi komédia" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "a parlament egyszerűen nem engedheti meg magának azt, hogy fütyüljön a törvényre, és ne válassza meg a határidőre az alkotmánybírákat".

Az alkotmánybíró-választás elhúzódása miatt Holló András többször is Szili Katalin házelnök segítségét kérte, illetve egyszer a közbenjárására Mádl Ferenc korábbi államfő meghívta a Sándor-palotába Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, Holló Andrást és Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, hogy együtt próbáljanak megoldást találni a problémára.

Az öt legfőbb közjogi méltóság megbeszélése nyomán az igazságügyi tárca hozzálátott az alkotmánybíró-jelölési szabályok megváltoztatásának előkészítését.

Legközelebb november 12-én jár le alkotmánybírói mandátum, éppen Holló Andrásé. Miután pedig a korábbi tervekkel ellentétben a jelenlegi elnök újraválasztásáról nem szavaz hétfőn a Ház, rövidesen új elnököt kell választania az Alkotmánybíróságnak saját tagjai közül.

Holló András a napokban egy nyilatkozatában az alkotmánybíró-választás legújabb fejleményeiről azt mondta: "Őszinte örömömre szolgál, hogy az Alkotmánybíróság működőképessége elmozdul legkiélezettebb helyzetéről, nevezetesen a minimális határozatképességi számarányáról, és nagyon szívesen látjuk - mindnyájunk nevében beszélek - a két jelöltet az Alkotmánybíróság cseppformájú asztala mellett".