A szerb elnök hivatkozott arra, hogy az idei év első felében kevesebb ilyen jellegű atrocitás történt, mint az előző év hasonló időszakában.
   

A Vajdaságra Európa is figyel

Az Európai Parlament Strasbourgban éles hangú határozatban egyértelműen attól tette függővé Szerbia európai integrációs törekvéseinek sikerét, mennyire tartja Belgrád tiszteletben Délvidéken az emberi jogokat. A múlt héten a Külügyminisztériumba kérették Szerbia-Montenegró budapesti nagykövetét, akin keresztül konkrét lépések megtételét kérték Belgrádtól az atrocitások ügyében. A téma az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén is napirenden volt: a vajdasági magyar szervezetek jelen lévő képviselői határozott fellépésre, a nulla tolerancia elvének alkalmazására szólították fel a szerbiai hatóságokat.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök - beszámolva a találkozón felvetett témákról - úgy fogalmazott: Magyarország fontosnak tartja, hogy "az európai normák követésével ne adjunk okot arra, hogy nemzetiségi atrocitásokról eshessen szó". Mint mondta, nem azért, mert ezeket el kell hallgatni, hanem azért, mert ilyesmiknek nem szabad megtörténniük.
   
Gyurcsány Ferenc szerint a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, hatékony és eredményes igazságszolgáltatás óvhat meg attól, hogy ezek az ügyek árnyékolják be a két ország kapcsolatát.
   
Közölte: Tadics elnök ígéretet tett arra, hogy közvetlen tájékoztatást kér azon bírósági eljárások állásáról, amelyek olyan ügyekben indultak, ahol felvetődik a nemzetiségi atrocitások lehetősége.
   
Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy Magyarország elkötelezett híve a nyugat-balkáni stabilitás és prosperitás  megteremtésének. Hozzátette: Magyarország részt kíván venni a szerbiai-montenegrói gazdasági modernizáció feltételeinek kiépítésében. Utalt arra, hogy jelentős magyar vállalatok érdekeltek a térséget érintő befektetésekben és a privatizációban. 

   
Borisz Tadics konstruktívnak és barátinak minősítette a Gyurcsány Ferenccel folytatott eszmecseréjét. Azt mondta, hogy Szerbiában vannak ugyan problémák a nemzeti kisebbségek védelme terén, ezek a gondok azonban szerinte nem olyan mértékűek, mint ahogy azt a média egyes esetekben prezentálja.
   
Leszögezte: ő személy szerint a lehető legnagyobb figyelmet fordítja a kisebbségek védelmére országában, és egyetért Gyurcsány Ferenccel abban, hogy a hivatkozott bírósági pereknek le kell zárulniuk, nehogy bárki azt higgye, hogy büntetlenül lehet elövetni nemzetiségellenes cselekményeket.