Folyamatos miniszterjárást, politikai nagygyűléseket s alkalmasint negatív felhangoktól sem mentes kampányt jósolnak városuknak a szentendreiek. A Pest megyei település polgármestere, Miakich Gábor (MSZP) múlt héten bejelentett, december végétől hatályos lemondása miatt kiírandó időközi polgármester-választás kampánya időben egybeesik majd a jövő tavaszi országgyűlési választásokéval: a jogszabályok szerint március végén - vagyis néhány héttel a parlamenti választások előtt - kell voksolniuk a szentendreieknek.

Miakich a városi képviselő-testület ellenzéki többségével indokolta távozását. "Nem vállalta a város polgárai előtt, hogy összemossák a többség döntéseivel" - magyarázták megfontolásainak ismerői a HVG-nek, utalva néhány, szerinte a választóknak bajosan "eladható" döntésre, például a szemétdíj újbóli bevezetésére vagy a belátás szerint infrastruktúra-fejlesztésre költhető, évenként 3 millió forintos úgynevezett egyéni képviselői keret megszavazására. Pártját a jelek szerint nem lepte meg a döntés: az MSZP városi szervezete által megjelentetett, Összefogás című kiadványban, amelyet a lemondás bejelentésének napján kezdtek el terjeszteni, már a kiszemelt utód, Drobilisch Erzsébet, a polgármesteri hivatal közigazgatási irodavezetője mellett kampányolnak helyi vállalkozók és politikusok, köztük Szabó Imre, a megyei közgyűlés szocialista elnöke. Startra készülnek a jobboldalon is: a Fidesz-MPSZ elnöksége lapzártánk után bólint rá a jelölt személyére. Úgy tudni, Dietz Ferenc független városi képviselőnek, illetve Hadházy Sándor visegrádi polgármesternek is esélye van megméretni magát (utóbbi kandidálása esetén a dunakanyari városban is új választást kell tartani).

Szentendrét a jelek szerint nem annyira az 1998 óta hivatalában lévő Miakich távozása lepte meg, ellenkezőleg: az, hogy eddig halogatta a lemondást. Tény ugyanakkor, hogy a Köztársaság téri pártközpontban már hónapokkal ezelőtt felmerült Drobilisch neve, akinek közigazgatási érdemeit a jobboldalon sem vitatják, ellenben felhívják a figyelmet kapcsolatrendszerére is: a jelölt Dombóvári Ottónak, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének a felesége. Egyébiránt Miakich is a közigazgatásba tart, a HVG értesülései szerint valószínűleg az agrárnisztérium megyei hivatalát vezeti majd.

Az SZDSZ már a 2002-es önkormányzati választási kampányban jelezte, jó volna a városát még ellenlábasai szerint is "ismerő és szerető", ám politikai elvbarátai szerint sem vezetőnek termett polgármester helyett másik jelöltet állítani. A lemondást rosszul időzítettnek mondó liberális párt most nem sorakozik fel Drobilisch mögé. 2002-ben még azért gondolták meg magukat, s álltak végül Miakich mellé, mert meg akarták akadályozni, hogy a jobboldali koalíció jelöltje, az SZDSZ-szimpatizánsok által radikálisként jellemzett Kun Csaba, a Magyarok Világszövetsége Pax Pannoniae Kft.-jének akkori ügyvezetője irányítsa a várost. Miakich nyert ugyan 2002-ben, de a baloldalnak éppen annyi képviselőt sikerült a városházára juttatnia, mint a civil szervezetekkel erősített konzervatívoknak. A mérleg nyelve a német kisebbségi képviselő Bindorffer Györgyi lett. Többen máig Miakich szemére vetik, hogy nem küzdött kellő intenzitással a politikus asszony támogatásáért, ellentétben Wachsler Tamás városi képviselővel, volt honvédelmi közigazgatási államtitkárral, aki a ciklus elején a városi jobboldali frakciót vezette.

Wachsler volt az előadója a polgármester fegyelmi felelősségre vonásával zárult tavalyi önkormányzati botránynak. Történt, hogy 2003 júliusában lemondott a városi újságot, a Szentendre és Vidékét is kiadó Szentendrei Városfejlesztési Kht. ügyvezetője, Szirtes András, a polgármester azonban erről nem tájékoztatta a kht tulajdonosi jogait gyakorló képviselő-testületet, sőt egy szeptemberi képviselői kérdésre azt válaszolta, a lemondás az év végétől hatályos. Ezzel - a testület döntése szerint - "tisztségéből eredő kötelezettségét vétkesen megszegte". Minderre a jobboldali gyanú szerint az vezethette Miakichot, hogy Szentendrén 2004. február elején Kiss László konzervatív városatya összeférhetetlenségi ügye okán (Kiss háziorvos is volt egy időben, de utóbb kiszállt a praxisból) időközi választásokat tartottak, s - legalábbis ezt vélelmezték fideszes körökben - a polgármesternek érdekében állhatott elodázni a kht új vezetőjének kinevezését, hátha többségbe kerül a baloldal, s így az ő emberük irányíthatja a céget. Ha így okoskodtak, csalódniuk kellett: Kisst újraválasztották, miközben tény az is, hogy a polgármester peres úton támadta meg az őt elmarasztaló határozatot.

Mindeközben az MSZP-ben is többen úgy ítélték meg, Szentendre nem igazi sikertelepülés. A város gazdálkodása ingatagnak mondható, az idén például pályázni voltak kénytelenek az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, amit végül nem kaptak meg. "Kistérségi szerepet vállalunk kistérségi források nélkül" - jellemezte a helyzetet az egyik jobboldali városatya. Az idegenforgalomnak is inkább az árnyoldalait látják: az óvárosban működő több mint kilencven vendéglátóhely évente összesen kevesebb mint 5 millió forintot adózik a városnak (a polgármester környezetében ezt az adatok keveslik, de azt elismerik, hogy a neves vendéglátósok nem éppen virilisták). Ráadásul az őslakosoknak fenntartásaik vannak a Budapestről kiköltöző tömegekkel, akik úgymond kis Rózsadombot építenek a Pismány városrészben; a város terjeszkedése koordinálatlan, az ingatlanok belterületbe vonása - s ezt mindkét oldal elismeri - olykor "nélkülözi a várospolitikai racionalitásokat".

RÁDI ANTÓNIA