Az Ab tavaly november 14-i határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és június 30-ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, mely szerint a művi meddővé tétel családtervezési célból csak a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező nők és férfiak esetében végezhető el.

Az Alkotmánybíróság általában nem szokta kommentálni határozatait, most azonban a félreértések és félremagyarázások miatt kivételt kell tenni – nyilatkozta Bihari Mihály.

"A művi meddővé tétellel kapcsolatos határozatunkat még tavaly novemberben hoztuk, több mint héthónapos határidőt adva a jogalkotónak, hogy orvosolja a szabályozás fogyatékosságait. Hosszú hónapokig nem történt semmi, és csak néhány hete került a figyelem középpontjába a kérdés. Erre tekintettel indokolt kiemelni a határozat néhány megállapítását" – mondta az Ab elnöke.

Arra a sajtóban több helyütt megfogalmazódott felvetésre, hogy a határozat nem ad lehetőséget az államnak a művi meddővé tétel születésszabályozási célokból való korlátozására, Bihari Mihály így reagált: az Alkotmánybíróság nem önmagában a korlátozást, hanem az aránytalan korlátozást minősítette alkotmányellenesnek. Az alkotmánybírák rámutattak: sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog érvényesítését.

Az alkotmányellenes korhatárral kapcsolatban viszont így szól a határozat indoklása: "elsősorban a törvényalkotónak kell mérlegelnie, hogy a művi meddővé tétel feltételeinek meghatározásakor indokolt-e eltérni a cselekvőképesség általános életkori határától, és ha igen, akkor milyen mértékben." Miután a betöltött 18. életév a cselekvőképesség általános életkori határa, a törvényalkotónak igen széles a mérlegelési tartománya. A határozatban az Ab külföldi példákra hivatkozott, megjegyezve azt, hogy a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával.

A korhatár Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spanyolországban 18 év. Nemzetközi összehasonlításban kivételesnek mondható a magyarhoz hasonló olyan szabályozás, amely a családtervezési célú meddővé tételt a döntésképességi korhatáron túl objektív feltételektől teszi függővé – fejtette ki az Ab elnöke. Bihari Mihály hangsúlyozta, hogy az Ab a családtervezési célú művi meddővé tétellel összefüggésben az egyén önrendelkezési jogának súlyos és aránytalan korlátozását minősítette alkotmányellenesnek, ami nem zárja ki az arányos törvényi korlátozás lehetőségét.

Az életkori határok meghúzásakor a törvényhozónak ugyanakkor mérlegelnie kell azt is, hogy a társadalmi mobilitás és életvitel a korábbiakhoz képest jelentősen átalakult, illetve sokszínűbbé vált.