Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke felszólította a tüntetőket, hogy "mutassanak erőt és sárga lapot a kormánynak, hogy vonja vissza sanyargató intézkedéseit". Pataki Péter, az MSZOSZ alelnöke is keményebb eszközök igénybevételét ígérte a szakszervezeti követelések elutasítása esetére.

A mérsékeltebb tiltakozók csak sárgalapos figyelmeztetést mutattak fel, a radikálisabbak azonban már kormányváltást követeltek a szakszervezeti tüntetésen.

A hat országos szakszervezeti szövetség közösen meghirdetett tiltakozó akciójára több ezer ember gyűlt össze a budapesti Olimpia Parkban. A tér több mint felét megtöltő tiltakozók felett egy 1956-os lyukas zászló mellett szakszervezeti lobogók lengtek, a léggömbök között "Sárga lapot a kormánynak!", "Kormányváltást!", "Dübörög a nyomor!", "Visszajövünk ősszel, vonjátok vissza most!" feliratú táblák voltak láthatók.

A demonstrálók, akik a kormány által már nyilvánosságra hozott, de az Országgyűlés által még el nem fogadott Új egyensúly program megszorító intézkedései ellen tiltakoztak, mindig hangos füttyszóval és kerepléssel reagáltak, ha a szónokok beszédeiben elhangzott a miniszterelnök és a kormánytagok neve.

Gaskó István a kiigazító csomag visszavonásra ítélt elemei között említette az energia árának "brutális emelését", az egészségügyi hozzájárulás 3 százalékos, a munkavállalók által fizetendő járulék 50 százalékos növelését. A szakszervezetek visszautasítják a 15 százalékos kulcsú ÁFA 5 százalékpontos növelését, a felnőttképzés adókedvezményének eltörlését, a kiegészítő önkormányzati pénztár adókedvezményének korlátozását.

Pataki Péter azt sérelmezte, hogy az államháztartási egyensúly javítására tervezett intézkedések szerinte a "legszegényebbeken ütnek a legnagyobbat". Az alelnök utalt arra, hogy a minimálbér adómentessége megszűnik, és veszély fenyegeti a szakmunkás minimálbért is. Ez egyben a kormány és a szakszervezetek közötti három éves bérmegállapodás kikezdését is jelenti - közölte az MSZOSZ alelnöke, aki szerint tisztességes tárgyalásra, az érdekek kölcsönös figyelembevételére lenne inkább szükség.

Gaskó István és Pataki Péter is visszautasította azt az érvelést, hogy a munkavállalók teljesítményével aránytalan jövedelemnövekedése idézte volna elő az államháztartás jelenlegi helyzetét. A felelősség egyértelműen a kormányé - húzta alá Gaskó István. Pataki Péter hozzátette, hogy minden bérforint mögött teljesítmény állt.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint rossz mederben folyik a vita, mivel a költségvetés rendberakását célzó intézkedéseknek nincs olyan alternatívája, amely nem a munkavállalók megsarcolását jelenti. Felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatásban részesülő multinacionális vállalatok tízezer milliárd forintot vittek ki az országból. A stagnáló munkanélküliség miatt az sem igaz, hogy a támogatás fejében munkahelyeket teremtettek volna. Elfogadhatatlannak nevezte az intézkedéscsomagot, hangoztatva, hogy a kormány nem erre kapott felhatalmazást a választóktól.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a parlament nem elfogadja a törvényeket, hanem azokat a kormány megszavaztatja, mint ahogy az érdekegyeztetés különböző szintjein is "áthajtotta". A kormány igazságtalan döntésre készül, mivel a intézkedéseket sem a társadalom, sem az szakszervezetek nem támogatják - tette hozzá.

A demonstráció végén felolvasták a hat szakszervezeti konföderáció által korábban elfogadott állásfoglalást. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott tárgyalások eredménytelenségének a kormány merev, formális egyeztetésekben kimerülő magatartása volt az oka. Megállapítják azt is, hogy a megszorító csomag a fekete- és szürkegazdaság felé tereli a vállalkozásokat. 

A szakszervezetek állásfoglalásukban visszautasították "a közszféra reformnak álcázott tönkretételét" és a szakszervezetek törvényben garantált jogainak semmibevételét. Felszólították a törvényhozás tagjait, hogy a intézkedéscsomag hétfői zárószavazásán szavazatukkal ne támogassák a munkavállalókat súlyosan hátrányosan érintő törvényeket.