Ünnepélyes keretek közt avatják fel szombat délután az ország cigányvajdáját a népligeti Fradi csarnokban.

Vita a vajdarendszerről

"Vajdarendszer sosem volt, legfeljebb lesz" - summázta a HVG-nek a szombaton tartandó országos oláhvajda-avatásról alkotott véleményét Szuhay Péter, a magyarországi cigányság folklórját évtizedek óta tanulmányozó néprajzkutató. További részletek.

Kállai Csabát nemrég a szokások szerint az ország minden megyéjéből érkező „vének”, mintegy 260-an választották meg. Az előkészületek 16 évig tartottak. A vajda 39 éves, építőipari vállalkozó, nős, két gyermeke és egy unokája van. A Roma Sajtóközpontnak elmondta:

"Már gyerekkorában táltosnak tartották, mivel burokban, két foggal született, 114 évig élt nagyapja is vajda volt, és az oláh cigány hagyományok szerint nevelték" - mondta Kállai Csaba, aki járatos a cigány törvény, a „romani kris” szabályaiban is.

A vajdaavatás előtt kora délután egy 12 hintóból, limuzinból és személyautókból álló karaván járja majd be a fővárost rendőri kísérettel. A ceremónia délután ötkor kezdődik a magyar, a roma, az indiai és az uniós zászlók szentelésével. Ezután beszédek következnek, majd az új vajda megkapja a tisztségét jelképező botot. Az avatás mulatsággal zárul, amelyre négyezer embert várnak. A vendégeknek egy ökröt és több száz csirkét sütnek. A műsorban jeles művészek lépnek fel: a Kossuth-díjas Bangó Margit és Kállai Kis Ernő, Bódi Guszti és az új vajda zenekara az Újszászi Csillagok. 

Romani kris: a cigány törvény

Ha csökkenő mértékben is, az oláhcigány közösségek belső rendjét a „kris”, „krisi” vagy „svato” elnevezésű sajátos törvénykezési eljárás, a cigány törvényszék is szabályozza. Ezek a közösségek belső konfliktusaikat többnyire egymás között intézik el, s azok eldöntéseit nem bízzák az állami (többségi) igazságszolgáltatásra.

Az ünnepélyes külsőségek között lezajló szertartás lefolytatásának szigorú szabályai vannak, és miután mindkét fél elmeséli a vitás ügyet, - olykor templomban történő - eskütétellel folytatódik. Az öcsödi Rostás András (Sam) az eskütételt, így meséli el: "egy Szűz Máriát ábrázoló szentképet a földre fektetnek. Aki az esküt teszi, fekete kendő van a vállán, akár férfi, akár nő.  Ezután a legkedvesebb gyerekét az ölébe veszi, majd a kép elé térdel. Miután a jobb kezének mutató és középső ujját a képre tette, az eskedtető szövegére csak annyit mond: "amen" Az eskedtető mindig arra átkozza el az esküt tevőt, amennyiben hazudik, ami a legkedvesebb neki. Ez a gyerek, a testvérek és a szülő." Persze van olyan is, aki a lovára esküszik.

Az esküt szentnek tartják a romák: alapszabály, hogy az esküt tévőnek még akkor is hinni kell, ha az nyilvánvalóan hazudott. A hamis eskü ugyanis azt feltételezi, hogy az esküt tévőnek még a gyermekeinél, a testvéreinél is fontosabb, hogy az adott ügyben úgy tűnjék fel, mint aki a tisztességesség szabályait betartva járt el. A hamis eskü alatt tett átkok valamikor úgyis beteljesednek, - vallják a romák.