Az internetezők háromnegyede tehát egyetért a morális válság tényében, a felelősség kérdésében ugyanakkor megosztott az internetes közvélemény. 40 százalék szerint csak bizonyos politikus, politikusok tehetők felelőssé a válság kialakulása miatt, 60 százalék viszont a teljes politikai elit felelősségét felveti. A netpolgárok több mint kétharmada szerint az önkormányzati választások eredménye csak tovább szította a belpolitikai feszültséget, és csupán 30 százalékuk nem érzi az októberi voksolás ilyetén hatását – azok aránya pedig, akik épphogy feszültségcsökkentő szerepet tulajdonítanak az október 1-ei eredményeknek, mindössze 2 százalék.
























A jelenlegi politikai helyzet mindenesetre komoly negatív hatással van az ország gazdasági helyzetére, nemzetközi megítélésére, sőt a lakosság közhangulatára is – legalábbis az internetezők véleménye szerint. A gazdaságra 42 százalék szerint nagyon, 43 százalék szerint inkább negatívan hat a mostani helyzet, és csupán 12 százalék gondolja úgy, hogy a két dolog között nincs összefüggés, míg egy optimista kisebbség (3 százalék) úgy véli, a váláság még pozitívan is hathat a gazdasági folyamatokra. Hazánk nemzetközi megítélését illetően még jelentősebb az aggodalmukat kifejezők aránya: 50 százalék szerint jelentősen, 45 százalék szerint inkább rontja megítélésünket az, ami ma az országban történik, vagyis az internetezők 95 százaléka szerint az elmúlt hetek történései rontották hírünket a világban.

A politikai elit a megítlés legalján

A felmérés során a kutatók arra kérték a válaszadókat, hogy ötös skálán értékeljék egyes közösségek magatartását erkölcsösség szempontjából (az 1-es osztályzat a morálisan elfogadhatatlan, az 5-ös pedig a morálisan kifogástalan magatartást jelentette). A legrosszabb átlagosztályzatot a hazai politikai elit kapta: politikusaink 1,52-os átlagértéke, valamint az, hogy a válaszadók 60 százaléka egyes osztályzatot adott (vagyis teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja viselkedésüket), és csak kevesebb mint 1 százalékuk adott közepesnél jobb jegyet, jelzi, milyen lesújtó véleménnyel vannak az internetezők az ország politikai elitjéről. Nem kaptak sokkal jobb minősítést a gazdasági szereplők sem: a gazdasági elit 2,24-os átlagosztályzatot kapott, igaz, esetükben „csupán” a válaszadók egyötöde minősítette magatartásukat morálisan teljes mértékben elfogadhatatlannak.

Az október 23-ai utcai események ismét aktuálissá tették a rendőrség magatartásának kérdését. A háromnapos ünnep után készült felmérés mindenképp figyelemreméltó eredménye, hogy bár az átlagpontszám a rendőrség esetében sem éri el a közepes szintet, a 2,84-os érték relatíve magasnak mondható – a többség a középső osztályzatok (2-es, 3-as vagy 4-es) valamelyikével jellemezte a rendőrség magatartását; teljesen elfogadhatatlannak 16 százalék, kifogástalannak 7 százalék tartja ténykedésüket.

A többség nem utasítja el az utcai politizálást

Az internetezők kétharmada úgy gondolja, hogy a politika utcára vitele – amennyiben az törvényes keretek között zajlik – a demokrácia velejárója. Ennek fényében az sem meglepő, hogy 84 százalék szerint az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy két választás között a szavazófülkén kívül is kifejezhessék a politikával, politikusokkal kapcsolatos véleményüket, rokonszenvüket vagy ellenérzéseiket; a fontos politikai döntéseknek viszont a parlament falain belül kell eldőlniük – a többség, a netezők több mint háromnegyede legalábbis így gondolkodik erről. Bár az eredmények szerint a tüntetéseknek az internetezők szerint helyük van a politikai életben, azt csupán egynegyedük gondolja, hogy demonstrációkkal ma Magyarországon célt lehet érni.

Az október 23-át követően készült felmérés szerint nagyjából ugyanannyian gondolják természetesnek azt, hogy az egyes politikai pártok, szervezetek egymástól eltérő helyszíneken és módon ünnepelnek, mint amennyien a közös ünneplés mellett teszik le a voksot. Abban viszont már nagyobb az egyetértés, hogy nemzeti ünnepeinken a megemlékezéseknek nem kellene aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozniuk: az internetes társadalom 89 százaléka mellőzné az ünnepi beszédekből a napi politikát.

A felmérést az NRC 2006. október 24-28. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.