A másodfokú, jogerős végzés értelmében a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat.
 
A rendőrség köteles továbbá átadni 15 napon belül a kamerák működésével kapcsolatban készült hatástanulmányokat, valamint a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket.
 
A Hímer Gabriella vezette bírói tanács indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közérdekű adatokat mindenki megismerheti és korlátlanul terjesztheti. A bíróság ugyanakkor a felperes kérése ellenére nem kötelezte a BRFK-t arra, hogy a rendőrség kamerákkal kapcsolatos belső intézkedéseit nyilvánosságra hozza.
 
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azért fordult korábban bírósághoz, mert - állítása szerint - a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ. A TASZ adatvédelmi természetű kérdések mellett arra kért választ: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre.
 
Az alperesi képviselő szerint ugyanakkor a "jogszabályoknak megfelelően" választ adtak a TASZ kérdéseire. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a térfigyelő kamerák működéséről a médián keresztül, valamint fórumokon tájékoztatták a lakosságot. Utaltak arra is, hogy a kamerák elhelyezéséről szóló információk nyilvánosságra hozatala bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekeket sérthet.
 
Baltay Levente, a TASZ ügyvivője a bírósági döntést követően azt mondta, hogy elégedettek a végzéssel. Utalt arra is, hogy már több hasonló pert nyertek önkormányzatokkal, köztük az újpestivel és a székesfehérvárival szemben is.
 
Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok szerint térfigyelő kamerákat csak a rendőrség működtethet, és a működés részleteit az érintett önkormányzatokkal szerződésben kell rögzíteni.