szerző:
László Éva Lilla

Az elmúlt hónapokban lezajlott utcai harc-sorozat - a Szabadság téri MTV-székház ostroma, az október 23-i Deák téri „csata” és a békés Kossuth téri táborozás - a főváros kertészeti képére is rányomta bélyegét. Miközben Budapest zöldfelület-gazdálkodásának szálait számtalan kéz mozgatja egyszerre, a Fővárosi Önkormányzat és az illetékes kerületi önkormányzatok költségvetésében a tervezett beruházások mellett közel 30 millió forintos tétel a rongálók keze nyomát viselő zöldfelületek helyreállítása.

Városháza park
© Főkert Zrt.
„Nemcsak kockakövek, tövestől kitépett virágok is repültek a levegőben október 23-án, amikor a Deák téren elszabadult a pokol” - idézi fel az akkori eseményeket egy szemtanú.

A tüntetők egyik, tettlegességtől sem visszariadó csoportja mindent felkapott, ami a keze ügyébe került, hogy aztán a tömegbe hajítsa, ily módon a pusztítást a város kiemelt zöld területei sem úszták meg.
 
„Tönkretették a Szabadság teret, a Kossuth teret, az Erzsébet tér Gödör fölötti részét, és a Városháza parkot” - vonja meg a csata mérlegét Kocsis László, a Fővárosi Kertészeti Zrt. (Főkert) vezérigazgatója.

„Megdöbbentő, hogy az egynyári virág is lehet támadófegyver. Érthetetlen, hogy miért rángatták ki a virágainkat tövestől” - mondja a szakember, utalva az Astoria állapotára, ahol a tüntetők a forradalom 50. évfordulójára emlékezve 1800 darab árvácskát tapostak ki.

A Kossuth téri tüntetés-sorozat eredményeképpen - amikor a résztvevők heteken keresztül közterületi illemhelyként használták a Parlament előtti teret, és kisátrazták a füvet - közegészségügyi szempontból kívánatossá vált, hogy megtisztítsák a területet. A szakemberek október végén láttak hozzá, hogy hatezer négyzetméteren, 15-20 cm vastagságban kitermeljék a földet. „Komposzttal kevert földet hordunk ide, és ezer cserjét telepítünk a kipusztultak helyére, majd március környékén, amikor mindez megülepszik, és az időjárás is engedi, gyepszőnyegezünk” - ismerteti a helyreállítási munkálatok szakaszait Kocsis László.

Rongálás és büntetés

Az október 23-i események kapcsán a Fővárosi Bíróság november elsejéig nyolc szabálysértési ügyben hozott végzést. Öt előállítottat 4 napi elzárással sújtottak, két embert 3 napi elzárással, egy zavargó ügyét pedig továbbították az illetékes rendőrkapitányságra. Szabálysértési vétségnek bizonyult például, hogy az egyik felhevült tüntető trágár szavakat kiabált a rendőröknek, miközben nemzeti lobogót lengetett.

A zöldfelületekben keletkezett kár minősülhet akár műemlék megrongálásának vagy kulturális javak megrongálásának is. A Btk-ban fellehető (324.§), hogy rongálás vétségéért a kár mértékétől függően egy évtől akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az elkövető, emellett közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre kötelezhető.

A Fővárosi Önkormányzat egyik illetékese elmondta, hogy a főváros kiemelt zöld területein az elmúlt hónapok utcai eseményeinek köszönhetően hozzávetőlege-sen 30 millió forintos kár keletkezett. 

Közel 20 millió forintba kerül a Kossuth tér eredeti állapotának visszaállítása, 3 millió forint a Városháza park rekonstrukciója, ehhez jön még az Astorián kiírtott virágok újratelepítése, és az Erzsébet híd Budai hídfőjénél található burkolat javítása. A megrongált területeken a takarítás is tetemes összeget emésztett föl, erre a célra összesen 5 millió forintot fordítottak.

A pusztítási kényszer azonban ennyiben még nem merült ki, a Deák téren ugyanis még az épülő burkolatot is megbontották a feldühödött tüntetők, míg a Gödör fölötti részen a zöldfelület sínylette meg a randalírozást. A Városháza parkban megrongálták az ülőpadokat, és a faburkolatot, a világítástechnika és az öntözőhálózatok vezérlését, megbontották a kandeláberek alapozását, sőt, még az ivókút csapját is leszerelték. A parknak - amelynek helyreállításáról a tulajdonos még nem döntött - az sem tett jót, hogy néhány tüntető a Deák térről meglovasított harckocsival érkezett a helyszínre.

Ezerágú zöldfelület-gazdálkodás (Oldaltörés)

Margitsziget
© Főkert Zrt.
Lehet abban valami, hogy a főváros zöldfelület-gazdálkodása úgy működik, „mint egy marionettfigura, amit egyszerre 24 kézzel akarnak mozgatni”, ugyanis már azt is csak kellő odafigyeléssel lehet nyomon követni, hogy a kiemelt zöldterületek fenntartása, karbantartása mely szervezet hatáskörébe tartozik.

A Fővárosi Közgyűlés rendelete (14/1993. IV.30.) kimondja, hogy a kiemelt közcélú zöldterületek fenntartásáról és fejlesztéséről a kerületi önkormányzatokkal együttmű-ködve a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik.

A témában illetékes(nek vélt) szakemberek egytől-egyig a Főkert Zrt-t jelölték meg, mint a zöldfelület-gazdálkodásban kompetens szervezetet, éppen ezért a tényezőket és a gazdálkodás mikéntjét - amely a rongálások után szükségessé vált helyreállítások kapcsán előtérbe került - Kocsis László vezérigazgató körvonalazta.

A szakember a hvg.hu-nak elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat felel a főváros zöldterületeinek 25 százalékáért, az utca sorfáinak pedig 5 százalékáért, míg a fennmaradó zöldterületek fenntartása, karbantartása a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozik. „Ahány kerület, annyiféle költségvetés, teljesen kiegyensúlyozatlan, hogy melyik, milyen beruházásokat kezdeményez, mennyit szán parkfelújításra vagy betartja-e a szabványokat.”

„Van olyan fasor, amelyik öt kerülethez tartozik, de persze sem a parkhasználók, sem a kórokozók és kártevők nem ismerik a közigazgatási határokat” - fogalmazza meg a fenntartással és finanszírozással kapcsolatos dilemmát a vezérigazgató. Jó példa erre a Margitsziget, ahol a parkfenntartást, a kertészeti beruházásokat - amelyeknek része többek között a klastrom-környékének rendben tartása és a Zenélő-kút rekonstrukciója is - a Fővárosi Önkormányzat finanszírozza, miközben a terület a XIII. kerület közigazgatási határához tartozik. A szigetre mindeközben legtöbben a VI., VII., VIII. és IX. kerületből látogatnak ki.

Frekventált zöldterületek
Margitsziget, Várkertek, Clark Ádám tér, Roosevelt tér, Városliget, Erzsébet tér, Gellért-hegy, Tabán, Dunakorzó, Andrássy út, Szabadság tér, Március 15. tér, Vörösmarty tér, Deák tér, Jászai Mari tér.
Hogy mely területek fenntartása tartozik a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok hatáskörébe, illetve mely területek minősülnek kiemelt közcélú zöld területeknek, azt szintén a Fővárosi Közgyűlés /14/1993 IV.30) rendelete tartalmazza. Érdekességképpen annyit érdemes megemlíteni, hogy Budapesten körülbelül 500 ezer sorfa van, amiből 27 ezerről a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik, a többiről pedig a kerületi önkormányzatok.

A szomszéd parkja mindig zöldebb? (Oldaltörés)

Munkálatok Erzsébet királyné szobránál
© Főkert Zrt.
A hazai zöldfelület-gazdálkodás eltér számos nyugat-európai országétól, ahol minden városban egyetlen - városi tulajdonban lévő - kertészet gondoskodik a zöldterületek fenntartásáról, fejlesztéséről.

Kocsis László elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat lassan 140 éve tulajdonosa a nemrégiben zártkörű társasággá átalakított Főkert Zrt-nek.

Nem pályáztatja a vállala-tot, egyszerűen megbízza az egyes munkálatok elvégzésével, míg a költségvetésében évente átlagosan 200 millió forintot különít el, amelyre a kerületi önkormányzatok pályázhatnak saját zöldterületi fejlesztésekkel, játszótér-fejlesztésekkel. Ehhez azonban a szükséges összeg 50 százalékát le kell tenniük, akkor a Főváros beszáll a másik 50 százalékkal - teszi hozzá a szakember. Egyébként a kerületi önkormányzatok döntenek arról, hogy milyen beruházásokat indítanak.

Kertészeti beruházások
- fasor-rekonstrukciók
- játszótér-rekonstrukciók
- burkolat-rekonstrukciók
-hálózatos rendszer-  rekonstrukciók
- műemlék-rekonstrukciók
A hvg.hu információi szerint kertészeti szempontból, és a zöldfelületi beruházásokat tekintve - a szakmai szempontú megközelítést figyelembe véve - a legjobban karbantartott kerületek közé tartozik a II. kerület, a Belváros (V. ker.),  a XI. kerület, a XIII. kerület, a XIV. kerület és a X. kerület, Kőbánya.
 
A Főkert Zrt. története
A Főkert Rt.-t (ma Főkert Zrt.) 1867-ben alapították azért, hogy tervezze meg, és tartsa fenn a kiemelt zöld területeket, amelyek nagy részét ma is gondozza. A második világháborút követő államosítások során - az államosított virágüzletek és parképítő cégek beolvasztásával - jött létre a Főkert Állami Vállalat, amely a főváros összes zöld területéért felelős volt. 1983-ban döntés született arról, hogy valamennyi kerület felel a kerület közigazgatási határain belül található zöldterületek fenntartásáért.  A Főváros 1986-ban kijelölte azokat a zöld területeket, amelyekről maga kívánt gondoskodni, ezek az ún. kiemelt zöld területek.

1995-ben átalakult a társaság, egy évvel később létrejött a holding szervezet, amelynek központja, a Főkert Zrt. továbbra a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában maradt, emellett gazdálkodó szervezetek jöttek létre, amelyek közül több is a szabadpiacon dolgozik. vállalatcsoport mérleg főösszege minden évben meghaladja a négymilliárd forintot, miközben a főváros zöldterületeinek 60-70 százalékát gondozza.





















Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Trump döntött, megkezdődik az amerikai űrhaderő felállítása

Trump döntött, megkezdődik az amerikai űrhaderő felállítása

A Fidesz és a KDNP képviselőinek zömét föl sem vennék az egyetemre

A Fidesz és a KDNP képviselőinek zömét föl sem vennék az egyetemre

Az idő drog - itt a colorStar új nagylemeze!

Az idő drog - itt a colorStar új nagylemeze!

„Muszáj lenne végiggondolni, mi miért történt velünk, különben hülyék maradunk”

„Muszáj lenne végiggondolni, mi miért történt velünk, különben hülyék maradunk”

Tizennyolc évig titkolta, hogy beledobta a kútba a feleségét, aztán elszólta magát

Tizennyolc évig titkolta, hogy beledobta a kútba a feleségét, aztán elszólta magát

Timmermans a Monty Python abszurdjához hasonlította a kormány legújabb kampányát

Timmermans a Monty Python abszurdjához hasonlította a kormány legújabb kampányát