Tetszett a cikk?

Budapest XIV. kerületében, a Komáromi útnál, az M3-as bevezető szakaszánál, amint az ember áthalad a zuglói körvasútsor fölött, holdbéli táj tárul a szeme elé: törmelékhegyek éktelenkednek egy négyhektáros területen. Eddig kétszázhúsz lakos írta alá a Metzger Trans Kft. által működtetett hulladéktelep bővítése elleni tiltakozást. Mindhiába. A jelek szerint az üzleti érdekek többet nyomnak a latba, mint a környezeti- és zajártalmak ellen küzdők érvei.

© Zsidai Péter
Majdnem tízszeresére, évi 130 ezer tonnáról 1 millió 66 ezer tonnára akarja növelni a rákospalotai kertvárostól kőhajításnyira üzememelő zuglói hulladéktelep kapacitását a Metzger Trans Kft. Bővítési kérelmét ősszel nyújtotta be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőséghez, pár hónappal azelőtt, hogy lejár 2003-ban kapott engedélye. Az építkezésből származó törmeléket - beton, bitumen, föld - évi 130 ezerről 360 ezer tonnára növelnék, januártól 750 ezer tonna kevert sittet is vinnének a Komáromi útra.

Metzger Lajos vállalkozását a hetvenes évek végétől eredezteti: a csepeli Duna MGTSZ, a szentesi Felszabadulás MGTSZ, majd a Fótépker leányvállalat szerződéses üzemeltetésű részlegeként működött. 1990 januárjától már saját tulajdonú vállalkozása van. 1995. június 1-jén alapította meg a bontással, betondarálással, földmunkákkal, ipari- és veszélyes hulladék szállításával, az utóbbi feldolgozásával is foglalkozó Metzger Szolgáltatási és Fuvarozási Kft-t.

Jóllehet az M3-as felüljáróról hulladéklerakónak tűnik a holdbéli sivárságot idéző négyhektárnyi terület, papíron mégsem az: a Metzger Trans-nak ugyanis nincs engedélye hulladék lerakásra, csak kezelésre. A MÁV-tól is ideiglenes hulladéktárolás címén vesz bérbe 3,2 hektárnyi területet a 0,7 hektáros saját része mellé. A kiválogatást követően az őrlőgéppel szétzúzott sittet újrahasznosított állapotban kell elszállítaniuk. Engedélykérelmében az MT vállalja, hogy az újrafeldolgozás során keletkező anyagot folyami gátak, töltések építésénél, visszatöltéseknél hasznosítja.

A környéken lakók szerint - akik tiltakozó ívüket már eljuttatták a Környezetvédelmi Felügyelőséghez) - aligha tekinthető hulladékkezelésnek, ami ott folyik. Ha valóban az lenne, nem növekednének irdatlan méretűre a sitthegyek. Egyre szaporodnak, már túlnőttek a kerítésen, elérik a 7-8 méteres magasságot. Tetejükön felütötte fejét a gaz, a parlagfű. A telep vasúti sínek felé húzódó szakaszán a kerítésekből már csak az oszlopok állnak, a „hulladékkezelők” már azokon kívülre is terítik a sittet.

Szakvélemény kontra valóság (Oldaltörés)

© Zsidai Péter
A Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, Tolcsvai Rózsa a hvg.hu-nak nem akart nyilatkozni arról, hogy kiadják-e a hosszabbításra vonatkozó engedélyt, mivel „folyamatban lévő ügyről van szó”. Arra sem tudott válaszolni, miként állíthatja az Metzger Trans által megbízott Euro-World Hungary Kft. szakvéleménye, hogy a „a telephely körbe van kerítve betonpalánkos kerítéssel”, miközben nincs. „A szakvélemény tartalmáért az engedélyt kérő tartozik felelősséggel”, jelentette ki, megjegyezve, a Környezetvédelmi Felügyelőségnek nincsenek anyagi forrásai az ellenőrzésre.

Az érintetteknek egyelőre az Euro-World Hungary Kft.-nek dolgozó Jávor Pál mérnök véleményét kell figyelembe venniük: szerinte a lebegő portartalom koncentrációja jelentős terhelést mutat ugyan három mérőponton, de nem haladja meg a vonatkozó egészségügyi határértéket. Továbbá: a telephely zaja nem terheli a megengedettnél nagyobb mértékben a mérőfelületen lévő lakóházakat.

A lakók másként tapasztalják: fekete porréteg borítja kertjüket, beszivárog a házakba, ellepi a lakásokat, a ruhákat, a bútorokat. Az örlőgép dübörgése elnyomja szavukat. Látják, amint begördülnek a telepre a kommunális és ipari fémhulladékot szállító teherautók,  és szemük elött változott a fűvel borított mező sivár tájjá, amelyet  csak a hulladéktornyok tesznek változatosabbá.  Panaszukat a Környezetvédelmi Felügyelőség még 2004 szeptemberében kivizsgálta, megállapították, hogy az ülepedő por az egyik mérőpontnál 50-80 százalékkal haladta meg a határértéket, a területen feldolgozásra tárolt anyag mennyisége pedig meghaladja az engedélyezettet. Ám nem mentek sokra bírság kiszabásával, a por terjedését meggátolandó, „további műszaki intézkedések” előírásával.

A lakók most a a telep bővítésének leállítását, végső soron annak bezárását követelik. Mindeddig eredménytelenül. A Környezetvédelmi Felügyelőség azzal érvel, az engedélyben nem hulladéklerakó szerepel, hanem hulladékkezelés, ahhoz pedig nem kell 500 méteres védőtávolságot kialakítani, nem kell figyelembe venni a lakókörnyezettől való távolságot.

A Metzger Trans 2005 decemberében átadott nyilvántartása szerint a kiszállított anyagok mennyisége meghaladja a beszállított mennyiséget. Érdekes, hogy mégis szaporodnak a törmelékhegyek. Ha a lakók bizonyítani tudnák, hogy az egyes hulladéktételek tárolása meghaladja a három évet, a telep hulladéklerakónak minősülne, és akkor el kellene távolítani. Metzger Lajos ügyvezető igazgatótól többször kértünk felvilágosítást, ám vidéki tárgyalásaira hivatkozva erre végülis nem tudott sort keríteni.

És vajon mit csinál a zuglói önkormányzat? Másfél éve a Környezetvédelmi Felügyelőségnél kezdeményezték az engedély visszavonását. Rátonyi Gábor polgármester levélben kérte a MÁV Zrt.-t a bérleti szerződés visszavonására. Nem sok eredménnyel, és mintha beletörődtek volna a „megváltozhatatlanba”. Pálfi Gábor, az önkormányzat építésügyi osztályának vezetője szerint az ügyben „nincs végleges álláspontjuk”, ennek ellenére, a panaszok miatt az eddiginél részletesebb vizsgálatokat kérnek a porszennyezés mértékéről. A kertvárosban élőket ez aligha nyugtatja meg. Miközben a Metzger Trans valamilyen oknál fogva – a különféle hatósági fellépések ellenére –, nyugodtan teszi a dolgát a telephelyen, a törmelék csak gyűlik és a por egyre vastagabban üli meg a környéket.

Zsidai Péter
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!