Szeretnénk, ha az együttgondolkodás minél szélesebb körben indulna el az új stratégiáról, amelynek elkészítését indokolja, hogy közel húsz éve nem készült ilyen. Arra kértük a különböző műhelyeket, gondolkozzanak forgatókönyvekben, vizsgálják meg, melyek Magyarország erősségei, melyek a gyenge pontjai, hol láthatóak veszélyek - közölte Göncz Kinga külügyminiszter.

A kutatói munkában kiemelt szerepet kap a Világgazdasági Kutatóintézet, a Közép-európai Egyetem, az Nemzeti Etnikai Kisebbségkutató Intézet, valamint a demokráciaközpont. A tevékenységet konzultatív tanács felügyeli, ennek tagja Balázs Péter, Gazdag Ferenc, Gyarmati István, Inotai András és Szarka László. A külügyi tárcánál Szombati Béla főosztályvezető koordinálja a munkát. A tervek szerint a következő hónapokban nyolc nagyobb területen 45 résztanulmány készül el, a tevékenységet műhelymunkák, konferenciák is kísérik majd.

A kiválasztott fő témák közé tartoznak a biztonság politikai és katonai vetületei, a világgazdasági kényszerek, a kitörési pontok, a sikeres uniós tagság feltételei, a szomszédsági kapcsolatok, a nemzeti azonosságtudat, a kultúra és a külkapcsolatok.

"Az új stratégia túlmutat a hagyományos diplomáciai tevékenységen, szerepel benne a kulturális, a gazdasági diplomácia, az önkormányzatok, az üzleti szféra szerepvállalása" - fogalmazott Göncz Kinga.

Az MTI kérdésére Göncz Kinga azt mondta: jelenleg is karakteresnek érzi a magyar külpolitikát. Példaként a nyugat-balkáni szerepvállalást, a kisebbségi kérdések képviseletét, az afganisztáni missziót említette, és kitért arra is, hogy Magyarország az elmúlt időszakban markáns arculattal jelentkezett Kuba ügyében. "Kifelé nyitott, befelé integráltabb Európai Uniót képzelünk el" - tette hozzá.

A külügyminiszter szerint, bár a látszat sokszor mást mutat, a külpolitikában még mindig sokkal inkább működik a konszenzus, mint más területen Magyarországon. Hozzátette: a konszenzust tovább kell építeni, folytatni az együttgondolkodást arról, melyek a legfontosabb magyar érdekek.

Mint elhangzott, a munkába olyan műhelyeket, kutatókat is bevonnak, amelyek és akik "másfajta gondolkodási alapról" indulnak. A stratégia elkészítésére a külügyminisztérium 40 millió forintot különített el.

A tanulmányok rövid összefoglalója felkerül a külügyi tárca internetes honlapjára, a témákhoz a HVG online kiadásának oldalain is hozzá lehet szólni. Április közepéig elkészül a kutatói elemzés a kiválasztott nyolc nagyobb témakörben, ezeket a tervek szerint az ország egyetemi városaiban mutatják be, majd a gazdasági-üzleti, nem-kormányzati szféra szervezeteivel vitatják meg. A stratégiáról várhatóan májusban a pártokkal is lesz egyeztetés.

Göncz Kinga elképzelhetőnek nevezte, hogy a stratégiáról a parlamenttől is kérnek jóváhagyást; a külügyi bizottság várhatóan megtárgyalja az elkészülő dokumentumot.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben befolyásolhatja a munkát, ha - amint arról hírek szólnak - a külügyi tárca irányítása a közeljövőben esetleg az SZDSZ-hez kerül, Göncz Kinga azt mondta, ez pusztán találgatás. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a stratégia kidolgozása nem kötődik szorosan az ő személyéhez, hiszen széleskörű egyeztetés indult meg.