Most olvastuk a hírekben mi is, semmit nem tudunk, de a főnökség intézkedik, a kezükben van a sorsunk”

– ennyivel ráztak le a Nyugati téri aluljáróban működő lángosos, amikor szerdán ebédidőben arról érdeklődtünk, hogy lehet, hogy bár hivatalosan január elseje óta nem lehet sütni az aluljárókban, mégis fortyog az olaj a háttérben.

Veres Viktor

Szintén tanácstalanok voltak az aluljáróban működő pékségek munkatársai, bár olvastak az intézkedésről, egyelőre semmit nem tapasztaltak belőle.

Nem meglepő persze, hogy az aluljárókban üzemelő büfék alkalmazottai kevésbé naprakészek a működést érintő szabályok változásával, az már kicsit aggasztóbb, hogy a cégek egy része sem tudja, mire számítsanak. Kedden a Blikk számolt be róla elsőként, hogy már másfél hónapja „az összes aluljáróban nem támogatott tevékenységi kör a helyben sütés”, nem volt azonban világos, mit is jelent ez a gyakorlatban.

Úgy tűnik, az egyik legnagyobb péksüteményes lánc, a Fornetti sem tudott hirtelen mit kezdeni az információval, megkeresésünkre ugyanis azt írták, jelenleg nem kívánnak nyilatkozni a témában, mivel

a szabályozás részleteinek tisztázása és az érintettek számára való pontos értelmezése még folyamatban van”.

Most akkor meddig lehet sütni?

A 2025. január elsejei dátum lényegében azt jelenti, innentől kezdve kezdte a főváros jobban ellenőrizni, mi folyik az aluljárókban. A cél, hogy minél kevesebb olaj kerüljön ki az köztérbe, bármilyen formában. Az aluljárók üzlethelyiségei és pavilonjai bérleti szerződésekkel, illetve közterület-használati hatósági szerződésekkel működhetnek, márpedig ezeket időnként meg kell újítani. Ha egy üzlethelyiségben úgy sütnek, hogy az a szabályokkal ellentétes, akkor nem újítanak velük szerződést.

Az intézkedést másfél évvel ezelőtt elkezdték előkészíteni, már a 2024-re megkötött közterület-használati engedélyek kezelői hozzájárulásában jelezte a főváros az érintett bérlőknek, hogy egyes tevékenységük csak 2024. december 31-ig folytatható.

Veres Viktor

Abban az esetben, ha egy-egy árusítóhely átmegy az ellenőrzésen, de később mégis zsírral árasztja el az aluljárót, akkor előbb felszólítást kap, hogy a nem engedélyezett tevékenységet szüntesse be, ha ezt követően is folyik a tevékenység, akkor

a szerződés felmondása lehet a következő lépés

– derül ki a Főpolgármesteri Hivatal HVG-nek küldött leveléből.

Mit szabad és mit nem?

A büfék elbírálása egyedileg történik, vagyis minden üzlethelyiséget külön ellenőriznek, hogy megfelel-e a szabályoknak. Főszabály szerint csak olyan aluljárókban indokolt engedélyezni a helyben sütést, ahol az aluljáró kezelője, üzemeltetője által kizárható, hogy zsír kerül a csatornába és a helyiség úgy helyezkedik el, hogy a keletkező szagokat nem közforgalmi területre vezetik ki.

Utóbbit egy 1997-es kormányrendelet szabályozza, amely kimondja, hogy a helyiségeknek megfelelő mértékű szellőzésről, légcseréről kell gondoskodniuk, ideértve a tüzelő-berendezések légellátását is. Ráadásul,

a büfék nem szellőztethetők építmények közös tereibe – például kapualjba vagy lépcsőházba –, valamint közhasználatú átjáró, áthajtó vagy aluljáró légterébe.

Azokban a helyiségekben, ahol főző, sütő vagy egyéb gőzt termelő üzemi berendezést használnak, kell, hogy legyen közvetlen természetes szellőzési lehetőség, de annyit megenged a jogszabály, hogy bizonyos megoldásokkal mesterséges szellőztetéssel oldják meg a légcserét – ennek részleteit a jogszabály határozza meg. Arról is rendelkeznek, hogy a bűzös, gőzös üzemű helyiségek elhasznált levegőjét a tető fölé kell kivezetni. És van is, aki már lépett is: a híres, szinte minden fővárosi ranglistán előkelő helyen lévő Flórián téri Krumplis Lángos is folytathatja működését: nekik mindösszesen egy szagelszívót kellett beszerelniük.

De ha ez eddig senkit nem zavart, most miért?

„Mostanra vált tarthatatlanná a helyzet” – szól a Főpolgármesteri Hivatal válasza. Ennek alátámasztására egy videót is küldtek, amelyen az látható, amint a dolgozók a Nyugati téri aluljáró közforgalmi területen lévő csapadékvíz aknájából lapátolják ki az ott összeállt, megdermedt zsírt. A felvételt később Karácsony Gergely is megosztotta, a látványért előre elnézést kért és hozzátette, csak erős idegzetűeknek javasolja.

Ez alapján világos, hogy elsősorban tényleg az olaj és zsír használata jelent problémát. Bár hivatalosan előírás, hogy a büfék használjanak zsírfogót és a használt zsiradékot dokumentáltan szállíttassák el, így is gyakoriak a dugulások a csapadékcsatornákban. Ennek oka lehet az is, hogy az eszközök mosogatására használt vizet ürítik a csatornába, a főváros munkatársai így erre is kiemelt figyelmet fordítanak majd.

Ezeknek az üzlethelyiségeknek és pavilonoknak a közműkiépítettsége és kialakítása

a legtöbb esetben egyébként sem alkalmas a helyben sütésre, hiszen eredetileg nem erre találták ki őket.

A fővárosi aluljárók nagy része a ’60-as, ’70-es, ’80-as években épült, elsősorban a gyalogos közlekedés támogatására, ez egészült ki néhány üzlethelyiséggel.

Az aluljárókhoz megtervezték és ki is építették az ehhez szükséges víz-, szennyvíz- és áramhálózatot, de a ’80-as években egyre elterjedtebbek lettek az utólag kialakított pavilonok. Ezeknek volt ugyan közterület-használati engedélye, de a közműveket ide nem kötötték be. Eleinte jellemzően táskákat, ruhákat árultak itt, így nem is volt különösebb szükség közművekre, idővel azonban az élelmiszer-árusítás vált igazán rentábilissá, ekkor kezdődtek a gondok.

A pavilonok általában utólagos csatlakozási pontok kialakításával létesítettek víz-, áram és szennyvízcsatlakozást maguknak, majd az árusítóhelyek egyre modernebb konyhai eszközöket kezdtek használni, amelyek energiaigényét mostanra nem bírja el az 50-60 éves hálózat. További probléma, hogy a szellőzőcsatornákba is jelentős mennyiségű olaj, zsír kerül, ennek kezelése és tisztítása pedig csak nagyon nehezen oldható meg, így az üzemeltetési költségek is jelentős mértékben megemelkedtek, ráadásul a zsír lecsapódása tűzveszélyes is.

Felújítás helyett tiltás?

„Ha a közműhálózat műszakilag alkalmatlan vagy épp balesetveszélyes, akkor nem felújítani kellene?” – tette fel a kérdést Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakció-vezetője, aki egyértelműen a mostani városvezetést teszi felelőssé a mostani helyzetért – pedig a 60 éves hálózat minden bizonnyal már Karácsony Gergely főpolgármestersége előtt (például Tarlós István vezetése alatt) is elavult volt.

„Karácsonyék inkább bezárnák ezeket az üzleteket, csak nehogy dolgozni kelljen vele, felújítás helyett csak tiltanak és bezárnak mindent” – összegezte Szentkirályi és megjegyezte, a szolgáltatók eltűnésével az aluljárókban csak a bűnözés, a szerhasználók és hajléktalanok maradnak majd. Ezt pedig rögtön össze is kapcsolta az éjszakai lezárások ötletével.

Mi is megkérdeztük az önkormányzatot, felmerült-e, hogy a korlátozás helyett korszerűsítsék a hálózatot, válaszuk szerint a rendeltetésszerű használattal nem lenne gond, csak a „szabálytalan tevékenységből” származó terhelést nem bírja a rendszer.

„Ha a nem rendeltetésszerű használathoz kellene igazítani a csatornahálózatot és a légelvezetést az aluljáróban, az milliárdos nagyságrendű átépítéseket, az ezzel járó közlekedési fennakadásokat jelentené, mindezt közpénzből, néhány magáncég érdekében,

úgy hisszük, belátható, hogy ez nem lenne helyes módja a közvagyonnal és a közpénzzel történő felelős gazdálkodásnak”

– írja a Főpolgármesteri Hivatal. Szerettük volna megtudni azt is, összesen hány üzlethelyiséget, illetve céget érint a változtatás, valamint azt, mikorra várható, hogy az összes szerződés lejár, így valamennyi büfé működését megvizsgálják, ezekre a kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.