Feltartóztatták őket?

Se cáfolni, se megerősíteni nem kívánta Csizner Zoltán azt az értesülést, hogy a móri mészárlás után negyed órával a rendőrök gyorshajtás miatt feltartóztatták, majd továbbengedték a két elkövetőt. Az MTV Híradója úgy értesült, hogy egy traffipax-  ellenőrzésen akadt fenn a két férfi, egyikük adatait fel is vette a járőr. Az NNI tisztje annyit mondott el, "vannak a két gyanúsított vallomásai között ellentmondások, azok ellenőrzése előtt nem kívánnak nyilatkozni a kérdésben".

Szakértői vélemény szerint az előzetes letartóztatásba helyezett N. László lakásán talált Scorpio típusú géppisztoly megegyezik azzal, amellyel Móron kivégezték a bank alkalmazottait és ügyfeleit - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Zsombok György, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgató-helyettese. A lefoglalt pisztoly is megegyezik azzal a fegyverrel, amivel a bank biztonsági őrét lelőtték - tette hozzá. Egy másik szakértői vizsgálat eredménye szerint pedig a másik előzetes letartóztatásba helyezett férfi, W. Róbert ujjlenyomatai azonosak a bank bejárati ajtaján rögzített lenyomatokkal - közölte.

A móri ügyben tartott sajtótájékoztatón Csízner Zoltán, az NNI bűnügyi főosztályvezetője felsorolta a jelenleg a rendőrség birtokában lévő bizonyítékokat. Ilyennek nevezte W. Róbert ujjlenyomatát, amelyet a móri bankfiók ajtaján rögzítettek a bűncselekmény elkövetése után, az N. László lakásán megtalált móri fegyvereket, a Móron rögzítettel megegyező méretű és mintázatú cipőt, a postás-támadásoknál használt segédeszközöket (láthatósági mellényt, sapkát, álbajuszt) és térkép-vázlatokat illetve feljegyzéseket. Emellett megtalálták N. László ujjlenyomatait az erdőben megtalált csomagokon is.

Az alezredes emlékeztetett rá: a postás-rablások nyomozása során Tatabánya mellett több csomagot is találtak, amelyekben postástáskát, a veszprémi és győri rablásoknál használt fegyverekből származó hüvelyeket találtak. A 2006 októberében talált csomagban pedig olyan hüvelyeket, amelyek egy részét a móri bűncselekményben használtak. Így lehetett összekapcsolni a móri bűncselekményt a postás-rablásokkal.

Képbe kerül a "fegyvermester"

2006. decemberben egy tanú egy olyan férfiról tett bejelentést, aki rendszeresen megfordult a csomagok megtalálási helyén. Ezt az információt feldolgozva jutottak el a rendőrök január közepén N. Lászlóhoz, aki a büntetés-végrehajtásnak volt egy ideig hivatásos tagja, és önképzéssel "fegyvermesterré" képezte magát. Február elején olyan információ jutott a birtokunkba, amely szerint a móri bűncselekmény elkövetése előtt N. László telefonja Mór környékén forgalmazott - mondta.

A rendőrök N. László kapcsolatainak felderítése során jutottak el W. Róberthez, és így állt össze a bizonyítékok rendszere február 16-ára. Még aznap a Terrorelhárító Szolgálat elfogta N. Lászlót és vele közel egyidőben W. Róbertet. Mint mondta, W. Róbert vallomása alapján meg lehetett állapítani, hogy a bűncselekmény elkövetésekor Móron volt, a bankon belül ő volt az, aki elküldte a bankhoz érkező ügyfeleket. Azt mondta, egy társa volt, N. László, aki a bankban lemészárolta a bent lévőket.

A bankrablás után megszakadt a kapcsolatuk

Nem lesz belső vizsgálat

Nem indít belső vizsgálatot a rendőrség amiatt, hogy a móri ügy-ben korábban megnevezettekkel és eljárás alá vontakkal ellentétben két új személyt gyanúsított meg a Nemzeti Nyomozó Iroda a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablással - ezt Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte szerdán.

N. László is elismerte, hogy Móron volt a bűncselekmény elkövetésekor, a vallomásokban azonban ellentmondás van, kinek milyen szerepe volt a bankfiókban. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a feladat - mondta. A férfi vasárnapi vallomása után mutatta meg a rendőröknek azt a rejtekhelyet lakásában, ahonnan előkerültek a fegyverek, amelyekről a szakértő megállapította, hogy egyeznek a Móron használttal, illetve a postás-rablásoknál használt álbajusz.

Arra a kérdésre, hogy vizsgálja-e a rendőrség a három elkövető verzióját, azt mondta: a gyanúsítottak és a tanúk vallomása egyezik abban, hogy ketten voltak Móron. Abban is egyeznek a vallomások, hogyan jutottak a bűncselekmény helyszínére és onnan vissza. Az alezredes szerint a móri bűncselekmény elkövetése után a két férfi kapcsolata megszakadt, W. Róbert továbbra is szobafestőként dolgozott, N. László pedig a sorozat-bűncselekményt követte el.

Nem volt vádalku

Az alezredes cáfolta, hogy vádalkut kötöttek volna az ügyben. Arra a kérdésre, mi lehetet a vérengzés oka, azt válaszolta: a jelenlegi adatok szerint a biztonsági őr a feladatát akarta teljesíteni, és fegyvert vett elő, ez eredményezte, hogy elkövetők is fegyvert használtak. Elmondta: megpróbálják a két férfit felismertetni a móri ügy tanúival, de figyelembe kell venni, hogy a bűncselekmény elkövetése óta eltelt öt év.

Bolcsik Zoltán elmondta: Kaiser Ede esetében jogerős ítélet született, azt az NNI nem bírálhatja felül és a Hajdú László elleni vádakat is a bíróság tárgyalja már. A rendőrség tájékoztatni fogja az ügyészséget, amely továbbítja az információt a bíróságnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges lesz a büntetőeljárás egészének kiértékelése a móri ügyben.

Kiglicsnél marad a 25 millió

Arra a kérdésre, hogy kifizetik-e postásrablások nyomravezetőjének kitűzött 10 millió forintot, azt válaszolta: valószínűleg kifizetik azt annak, akitől az elfogáshoz szükséges információt kapták. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Kiglics Attilának kifizetett 25 millió forintos nyomravezetői díjjal, azt mondta: a férfi olyan fegyveres társaságra adott perdöntő bizonyítékot, amely alapján további hat fegyveres rablást is bizonyítottak. „Úgy gondolom, nagyban hozzájárult, hogy a Kaiser-Hajdú páros további súlyos bűncselekményeket nem követett el” - mondta, megjegyezve: mindenképpen szükséges további elemzés.

Balczó Gábor büntetőjogász ugyanakkor a Magyar Rádiónak elmondta: ha a móri bankrablás ügyben bebizonyosodik, hogy Kaiser Ede és Hajdú László ártatlan, akkor meg kell vizsgálni, hogy valakit terhel-e hamis vád, hamis tanúzás, és mentő körülmény elhallgatása miatt büntetőjogi felelősség. Ha Kiglics Attila hamisan tanúskodott, akkor nemcsak vissza kell fizetnie a nyomravezetői díjat, hanem eljárás indulhat ellene hamis vád miatt és ezért 2-8 évig terjedő büntetést kaphat.