Parajdnál negyvenezer ember számára lett ihatatlan az ivóvíz

A bányakatasztrófa miatt annyira sós lett a a Kis-Küküllő, hogy ihatatlan az ivóvíz.

  • hvg.hu/MTI hvg.hu/MTI
Parajdnál negyvenezer ember számára lett ihatatlan az ivóvíz

Tizenhat Maros megyei településen ihatatlan a vezetékes víz, miután megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma a parajdi bányakatasztrófa következtében.

A Maros megyei prefektúra közölte, hogy a parajdi bányakatasztrófa a környező térség hidrológiai egyensúlyára is kihat. Ennek mellékhatásaként megnőtt a Kis-Küküllő vízének sótartalma, melyből a térségben 39 ezer embernek biztosítják a vezetékes vizet.

A hatóságok június 2-án 23 órától veszélyhelyzetet hirdettek, amely Dicsőszentmártont és a hozzá tartozó falvakat, Szászbogáncsott, valamint Adámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község több települését érinti.

A Maros megyei vészhelyzeti felügyelőség közölte: a településeken nem zárják el a vezetékes vizet, de a megnövekedett sótartalom miatt ez nem iható és főzésre sem alkalmas, csupán tisztálkodásra, mosásra, takarításra használható.

Az illetékes hatóságok folyamatos mérésekkel ellenőrzik a Kis-Küküllő vizének sótartalmát és a folyó menti települések kutjainak, forrásainak vizét, ugyanakkor ivóvizet is biztosítanak majd az érintett települések lakóinak.

A román vízügyi hatóság Maros megyei igazgatósága közölte: a Kis-Küküllőbe a folyó mellékága, a Korond patakon keresztül jutott só az elárasztott parajdi sóbányából. Mint írták, a folyó vizének kloridtartalma mintegy kétszerese a megengedett értéknek.

A sókoncentráció csökkentéséhez a Maros megyei vízügyi igazgatóság a bözödújfalusi víztározóból vezet ki ellenőrzött módon vizet a tó vízhozama által megengedett mennyiségben – közölték.

Nem keletkeztek új beomlások, de a régiek tovább nőttek a parajdi sóbányánál

A helyiek és az őket segítő önkéntesek védőgátat építettek vasárnap este egy esetleges árhullám megfékezésére.

A román állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. Szombaton Nicusor Dan államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

Bogdan Ivan román gazdasági miniszter szerint a környezetvédők és a hódok miatt omlott be a parajdi sóbánya. A miniszter beszélt arról is, hogy számításai szerint legalább 130 millió lejre lenne szükség ahhoz, hogy teljesen eltereljék a patak medrét, nagy teljesítményű szivattyúkat használjanak a föld alatti víz eltávolítására, majd visszaállítsák az eredeti állapotot, és megerősítsék a bánya járatainak falait.

A környezetvédőket és a hódokat okolja a parajdi sóbánya katasztrófájáért a román gazdasági miniszter

Bogdan Ivan szerint a környezetvédők akadályozták a Korond-patak elterelését, pedig valójában nincsenek eszközeik arra, hogy bármit is megtiltsanak.