szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A csak minősített szerkezetekkel dolgozó készházépítők szakmai szervezete megállapodott az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal (ÖTM), hogy belátható időn belül az építési hatóságok elejét veszik a minősítetlen szerkezetekből épített könnyűszerkezetes házak engedélyezésének

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ)könnyűszerkezet-építő szakmai tagozata a legutóbbi lakásvásáron tartott sajtótájékoztatón - február 23-án - bejelentette, hogy a könnyűszerkezetes lakóházak engedélyezése körüli anomáliák miatt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz fordultak.

Kárpáti József tagozati elnök akkor azt mondta, hogy ha egy hónapon belül nem kapnak pozitív választ a minisztériumtól, akkor az ügyészséghez fordulnak. A ma kiadott tagozati közlemény szerint megállapodásra jutottak az ÖTM-mel. A probléma az, hogy Európában csak Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME) rendelkező anyagokat és szerkezeteket lehet beépíteni az épületekbe. Kivételt képeznek az egyedi épületek, és ebből adódott a konfliktus. A minisztérium olyan instrukciót küldött az építésügyi hatóságoknak, hogy a könnyűszerkezetes épületek egyedi jellegűek, tehát mint ilyenre adjanak rájuk építési engedélyt.

Az EU-kompatibilissé tett magyar jogszabályok is kimondják, hogy az épület egyediségét nem annak alaprajza vagy formája (építészeti kialakítása) adja, hanem az, hogy egyedi szerkezetek alkotják. Viszont e szerkezeteket is minősíttetni kell beépítés előtt, tehát ismeretlen tulajdonságú anyagokból semmit sem lehet építeni.
Márpedig a magyar gyakorlat szerint lehet.
   
Európában - annak ellenére, hogy csak bevizsgált, minősített fából, hőszigetelésből és más egyébből építhetők házak - a könnyűszerkezeteket külön is minősíttetni kell, természetesen nem házanként, hanem szerkezetenként. Például ha egy könnyűszerkezetes fal belső oldalát 2 centiméter vastag gipszkarton borítja, majd a 15 centiméteres fa-tartók közét üveggyapot tölti ki, akkor egy ilyen falon megnézik, hogy másfél óráig tűzálló-e, és a fal elbírja-e a tetőt. Ha megfelel a követelményeknek, utána bármilyen alaprajzú ház építhető ilyen fallal. Viszont ha a gyártó vékonyítani akar a belső gipszkarton borításon, akkor új vizsgálatot kell végeztetnie.
   
Magyarországon egy ilyen minősítés - a szükséges vizsgálatokkal - 5-6 millió forintba kerül. Egy ács-brigádnak erre többnyire nincs pénze, viszont vígan építi az olyan házakat, amelyek egy év múlva nyikorognak a szeles éjszakákon. Ennek akarja elejét venni a könnyűszerkezet-építő szakmai tagozat. A pénteki közlemény beszámol arról, hogy a tagozat, valamint az ÖTM Építésügyi és Településrendezési Főosztálya megállapodott arról, hogy a minisztérium - a tagozattal egyeztetve - két szakanyagot készít. Az egyik az építésügyi hatóságoknak szolgál vezérfonalként a könnyűszerkezetes épületek engedélyezéséhez, és a hatályos jogszabályok magyarázatát adja. A másik az építtetőknek szól, nekik magyarázza el, hogy miért csak minősített szerkezetekből építtethető
lakóház.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Folytatják a lakossági riasztórendszer kiépítését

Hétmilliárd forint összköltséggel nyolc megyében és a fővárosban, 20 veszélyes ipari üzem környezetében lakossági riasztórendszert épít ki az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF); a 2012-ig tartó projekt első ütemében Borsod megyében készült el a rendszer.