A per a Csongrád Megyei Bíróságon indult januárban. A Központi Nyomozó Főügyészség a korábbi vádat módosítva nem hűtlen kezeléssel, hanem többrendbeli vezető beosztású hivatalos személyként kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja az elsőrendű vádlott Kiss Jánost, a főkapitányság korábbi közbiztonsági igazgatóját és Lelesz György másodrendű vádlott, volt debreceni rendőrkapitányt.

A vádbeli tényállás szerint a két korábbi rendőri vezető több alkalommal az alárendeltségében álló állománnyal úgy végeztetett szolgáltatást – forgalomelterelést, rendezvények biztosítását, pénzszállítmányok kísérését – különböző cégeknek, hogy azok a szolgáltatás ellenértékét a rendőrséghez kötődő alapítványok számlájára fizették be.

Perbeszédében Keresztes Imre ügyész elmondta, nem szokványos korrupciós ügyről van szó, hiszen nem ütközik jogszabályba, ha a rendőrség alapfeladatát látja el, s az sem, ha cégek alapítványokat támogatnak. A korrupciós jelleget a két tény összekapcsolódása adja. Az első- és másodrendű vádlott által készített okiratok alapján egyértelmű, hogy a szolgáltatások ellenértékét fizették meg a vállalkozások az alapítványok támogatásával.

Az ügyész szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy a befolyt összeget a rendőrségre fordították, a cselekményt nem az egyéni haszonszerzés, hanem az alárendelt állomány iránti felelősség motiválta. A konstrukcióval azonban kivonták a forrásokat a jogszabályok által körülhatárolt rendszerből, a hatóságok ellenőrzése alól.

Kiss Jánossal szemben más vádpontok alapján az ügyészség adócsalás és más bűncselekmények elkövetését is bizonyítottnak látja, így a felfüggesztett szabadságvesztést halmazati büntetésként indítványozta.

Az ügyészség ejtette a hűtlen kezelés vétségének vádját az ügy harmadrendű vádlottjával, a főkapitányság korábbi vezetőjével, illetve beosztottaival - az ügy negyed-, ötöd- és nyolcadrendű vádlottjával - szemben. Erről a bíróság jogerőre emelkedett végzésével döntött is.

Az eljárás megszüntetését és megrovást javasolt az ügyészség más, kisebb tárgyi súlyú bűncselekményekkel kapcsolatban a per harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlottjával szemben.