A fürdőzésre is használt természetes vizekben a lebegő algák mennyisége még a Keszthelyi-medencében is csupán ötöde a megengedett értékeknek - - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a hétfői, július 2-i méréseket tartalmazó összegzésben.
 
A Balaton legelterjedtebb hínárfajai - a hínáros békaszőlő és a süllőhínár - nagy, de semmiképpen sem zavaró mennyiségben vannak jelen. A hínár biomasszája még mindig nem éri el az 1970-es  években megfigyelt mennyiséget, az elmúlt évekhez viszonyítva azonban mindenképpen nagyobb számban és nagyobb területen fordul elő. Korai megjelenése egyértelműen az átlagosnál melegebb időjárással magyarázható, amely egy hónappal előrehozta a hínár virágzását is.
 
A közlemény szerint a fürdőzőket elsősorban az érdes tócsagaz és a nagy tüskehínár zavarja, mert leveleiknek kellemetlen, szúrós nyúlványaik vannak, ám ezek az "ágas-bogas" hínárfajták nyújtanak menedéket a halivadékoknak, a kisebb-nagyobb gerinctelen állatoknak, amelyek egyébként képtelenek lennének a túlélésre. A meleg időben megindult az árvaszúnyogok tömeges kirepülése mind a Balatonban, mind pedig a befolyó kisvizekben. Ez esetenként - a rajzó állatok ténylegesen nagy tömege miatt - zavaró lehet, noha az emberre teljesen veszélytelen rovarokról van szó.
 
"A tóban a part mentén időszakosan megjelenő hab és látszólagos "koszosság" is ilyenkor tulajdonképpen a víz felszínén úszó bábbőrök tömege, illetve az állatok által kiválasztott fehérjealapú váladék. Az árvaszúnyog-együttesek összetétele - fajgazdagsága, egyedszáma - kifejezetten a tó tisztaságára, jó állapotára utal" - áll a közleményben.
 
Az MTA rámutatott arra is, hogy a Balatonban folyamatosan csökken a telepített angolnák mennyisége. A mai állomány nem éri el az 1991-es angolnapusztulás előtti egyedszám negyedét sem. Ugyanakkor, ismerve az angolna igen hosszú várható élettartamát, jelenlétére még hosszú évtizedekig számítani lehet annak ellenére, hogy telepítését 15 éve betiltották, s kizárt szaporodása a tóban.
 
"A parti sávban ívó küsz, az itt élő sügér és folyami géb állományának jelentős erősödése figyelhető meg. A nyílt vízen ugyanakkor a fogassüllő-ivadék mennyisége növekszik igen dinamikusan az elmúlt 7-8 évben" - írta a tudós testület, hozzátéve: ezek a jelenségek jól mutatják, milyen hatása lehetett a túlzott angolna-telepítésnek.