Gyárfás Tamás © Túry Gergely

Éveken át több millió forintot fizetett ki a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó St. Plusz Kft.-nek a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Gázművek és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. azért, hogy vezető munkatársait stúdióbeszélgetésre hívják be a közszolgálati televízió Nap-kelte című műsorába – derítette ki a hvg.hu. A közműcégek a Nap-kelte péntekenként futó, „Budapest gondjaival, bajaival, ügyes-bajos dolgaival” foglalkozó Fő a város című rovatában beszélgethettek a műsorvezetőkkel, ugyanott, ahol fővárosi vezetők is gyakori vendégek voltak. A műsor készítői egyetlenegy ilyen interjúnál sem jelezték, hogy a szereplésért a beszélgetőpartner által képviselt közműcég fizetett, a Fővárosi Vízművek például beszélgetésenként egymillió forintot.

A borsos áron megvásárolt napkeltés stúdióbeszélgetések ügye 2004-ben a Fővárosi Vízművek egyik igazgatósági ülésén is napirendre került. Az egyik igazgatósági határozat szerint a közműcég akkori igazgatósági elnöke, Polgár Miklós arra kérte a menedzsmentet, hogy ne szerződjön az St. Plusz Kft.-vel. A hvg.hu megkeresésére Polgár nem cáfolta, hogy született ilyen határozat.

Számításaink szerint egyébként 2004-ben legalább hét alkalommal volt stúdióvendég a Fővárosi Vízművek valamelyik vezető munkatársa, Haranghy Csaba vezérigazgató, illetve Péterffy Gábor akkori szóvivő. (Nem számoltuk azokat a szerepléseket, amikor a Gazdasági Híradóban, illetve riportbejátszásokban szólaltatták meg őket.)

A hőségriadónál már biztos nem fizettek

A Vízművek is fizetett. Kinyílt a pénzcsap © Bócsi Krisztián

Noha az említett határozat után a Fővárosi Vízművek jó ideig nem kötött új szerződést, de információink szerint később is fizetett a szereplésekért. Szóbeli megkeresésünkre a vízmű egyik kommunikációs munkatársa telefonon először úgy tájékoztatott minket, hogy „vízmű idén, amikor a hőségriadó miatt volt stúdióvendég a közmű vezetője, már nem fizetett a szereplésért”. A társaság kommunikációs osztályvezetője, Lévai Zsuzsanna e-mailban arról tájékoztatott, hogy „a Fővárosi Vízművek Zrt. és az St. Plusz Kft. között 2004. június 30-ig volt megállapodás, ezt követően a két fél nem állt - és jelenleg sem áll - szerződéses jogviszonyban egymással”. Az ezt követően feltett kérdéseinkre, azaz hogy mikortól volt szerződéses viszonyban a két cég, hány alkalommal fizetett a szereplésekért, s végül miért szűnt meg a jogviszony, egyelőre nem kaptunk választ.

A Fővárosi Vízművek mellett a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is szerződött Gyárfás cégével és fizetett is a stúdióbeszélgetésért. Amikor a közműcégnél arról érdeklődtünk, hogy összesen hány alkalommal fizettek a szereplésért, Horváth László helyettes szóvivője azt válaszolta: az FKF Zrt. 2004 és 2006 között állt szerződésben az St. Plusz Kft.-vel, melynek keretében – idézzük Horváth e-mailjét – „vetítették az FKF spotjait (a téli úttisztítás, fenyőfák elszállítása, lomtalanítás, szelektív hulladékgyűjtés, gyűjtőszigetek, kerti zöldhulladék gyűjtése témakörében) illetve a „Fő a város” című műsor keretében (péntekenként 9.00 órától volt látható) voltak stúdióbeszélgetések”. A szóvivő-helyettes mindehhez hozzátette, hogy a szerződések "rendben teljesültek", s jelenleg nincs szerződésük az St. Plusz Kft.-vel.

A producer is megszólal

Gyárfás Tamás producert írásunk készítésekor is felhívtuk, s bár hosszasan beszéltünk vele, akkor a riportban nem akart megszólalni. Később levélben reagált cikkünre.

A Nap-kelte „fizetővendégei” között volt a Fővárosi Gázművek is. Hasonlóan a többi közműcéggel kötött szerződéshez, az St. Plusz Kft. és a FŐGÁZ között létrejött megállapodásnak is része volt, hogy a FŐGÁZ illetékesei interjúlehetőséget kaptak a Fő a városban. Számításaink szerint a FŐGÁZ vezetője, Csallóközi Zoltán 2003 és 2006 között több mint húsz alkalommal volt a stúdió vendége, a legtöbbször 2005-ben szerepelt a műsorban. Kovács Richárd, a FŐGÁZ kommunikációs vezetője a hvg.hu megkeresésére nem kívánta elárulni, hogy a közműcég és az St. Plusz Kft. által kötött szerződésben milyen összeg szerepelt, mondván: ez a két gazdálkodó szervezetre tartozik. Egyben emlékeztetett arra, hogy a Fővárosi Gázművek más médiumoknak, így például kerületi lapoknak is fizetett már abból a célból, hogy a „lakosságot is érintő közlendők a társaság által igényelt tartalommal, teljeskörűen megjelenhessenek”.

Kinek az asztala?

A „fizetett interjúknak”  korántsem biztos, hogy bármilyen jogi következményük lesz. Az Országos Rádió- és Televíziótestület (ORTT) egyik név nélkül nyilatkozó munkatársa szerint ez az ügy a közszolgálati televízió tulajdonosi körére tartozik, mivel az ORTT-nek nem dolga azt vizsgálni, hogy a műsorszolgáltatóhoz gazdálkodása során milyen típusú pénzek és hogyan folynak be. „Ez egy belső működési rendet érintő anomália” – mutatott rá a szakember. Ezzel szemben a Magyar Televízió Közalapítvány egyik kurátora azt állította: ilyen ügyben a médiatestületnek kellene vizsgálódni.

Csakhogy a közszolgálati televízión lement, fizetett interjúkban elhangzottakat visszaolvasva, néhányuknál nemcsak az a kérdés merül fel, hogy Gyárfás cége milyen alapon kért pénzt ezekért, hanem az is, hogy az interjú témái valóban hírértékűek voltak-e, illetve közvetlenül érintették-e a lakosságot. Egy alkalommal például abból az apropóból hívták be a stúdióba a FŐGÁZ első emberét, hogy a cég budai szolgáltatási osztálya elköltözött. Ám az már az interjúból is kiderült, hogy ez még a budai fogyasztók számára is teljesen érdektelen: az ügyintézést ugyanis az ügyfélszolgálati irodákban bonyolítják. Egy másik alkalommal pedig az volt a „hír”, hogy a FŐGÁZ díjat nyert, amelyről – mint az a beszélgetésből kiderül – még a műsorvezető sem tudta, hogy pontosan micsoda.

„A megállapodások nem sértettek jogszabályt” – közölte megkeresésünkre dr. Sámson Anna, az St. Plusz Kft. kereskedelmi igazgatója. A műsorban elhangzott témákkal kapcsolatban pedig elmondta, „a fővárost érintő számos beszélgetés és helyszíni forgatás során, a felölelt öt év alatt, nyilván elhangozott a kiragadott néhány érdektelen mondat, de nem ez volt a jellemző, hanem sokkal inkább a fővárosi lakosságot foglalkoztató megannyi nagyon fontos ügy.”  Tény, hogy a műsorban – a közműcégek vezetőivel folyó beszélgetésben – nagyrészt a lakosságot érintő témákról (például gázfelújítás, csőtörés, gázáremelés) esett szó. 

A Nap-kelte – szerződés alapján – szolgáltatja a közszolgálati televízió számára a reggeli hírműsort. A Nap TV a műsorkészítésért és a gyártásért a Magyar Televíziótól nem kap pénzt, hanem ellentételezésként az adás reklámidejét hasznosíthatja.

Dezső András