© MTI - Szigetváry Zsolt

Gaskó István elmondta: azért döntöttek így, mert az Országgyűlés hétfő esti igen döntése megértette velük, hogy azzal a kormánnyal, amely ezt a szégyenteljes döntést vállalta, ott a szakszervezeteknek esélyük sincs céljuk elérésére. Másrészt azért döntöttek a sztrájk leállítása mellett, mert fontosnak tartják a karácsony nyugalmát, a munkavállalókért, azok családjaiért, illetve a társadalmi béke megóvásáért érzett felelősséget.

Gaskó István kiemelte: az új helyzet azonban új törvényes eszközök használatát tette szükségessé, amellyel megakadályozhatják, hogy a munkavállalók szociális és gazdasági érdekeit sértő jogszabályok hatályba lépjenek. Ezért a Liga és a Munkástanácsok úgy döntött: felkérik a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmányban biztosított eszközeivel az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. A szakszervezetek egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe.

Gaskó szerint a hétfői sztrájk volt a "rendszerváltás utáni legkiterjedtebb", mivel még soha ennyi ágazat, és munkavállaló nem szüntette be munkáját egy időben. A Liga elnöke szerint a MÁV súlyos törvénysértéseket követett el, fenyegette a sztrájkolókat, a lakásukon zaklatott sokakat, hogy megtudja, részt vesz-e a munkabeszüntetésben vagy sem. A Vasutas Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), ezért bírósági úton kíván elégtételt venni a sztrájktörvény megsértéséért.

Gaskó kifejtette, hogy az általuk kezdeményezendő ügydöntő népszavazástól továbbra is távol kívánják tartani a pártokat, és elfogják utasítani azok felkínált segítségét. Reményét fejezte ki, hogy akár már 2008 őszén is ki lehet írni a referendumot.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke közölte: panasszal fognak élni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél a sztrájk alkalmával tapasztalt munkaadói törvénytelenségek miatt.

Gyenes Géza, a közelmúltban megalakult Magyar Orvos Szövetség elnöke szólt arról, hogy a sztrájkban országszerte 20 egészségügyi intézmény vett részt, ami becslése szerint 4,5-5 ezer dolgozó részvételét jelentette. Ez véleménye szerint az elmúlt 18 év legjelentősebb ágazati munkabeszüntetése volt.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke és egyben a Liga alelnöke közölte: mintegy 350-400 iskolában több tízezer pedagógus nem vette fel a munkát, de végleges részvételi adatok csak 2-3 nap múlva várhatók.

Szintén népszavazással szeretné megakadályozni az egészségbiztosítási törvény hatályba lépését Morvai Krisztina jogász. A Civil Jogász Bizottság társelnöke közleményében azt írta: az Országos Választási Bizottságnál "törvényt megerősítő népszavazás" tartását kezdeményezte, az Alkotmánynak arra a passzusára hivatkozva, amely szerint "A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette."

Morvai Krisztina az MTI érdeklődésére azt mondta: amint a házelnök kihirdette a parlamenti döntést, nyomban elküldte kezdeményezését e-mailben az Országos Választási Bizottságnak. Az általa feltenni szándékozott kérdés a következő: "Megerősíti-e ön az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybe vételének módjáról az Országgyűlés által 2007. december 17. napján elfogadott törvényt?"