Vizi E. Szilveszter Bod Péter Ákossal, Granasztói Györggyel, Lányi Andrással, Mádl Ferenccel és Zlinszky Jánossal együtt kedden fordult a köztársasági elnökhöz. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvénnyel kapcsolatos aggályaikat kifejtve arra kérték Sólyom Lászlót, hogy előzetes normakontrollt kérve küldje meg az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés által hétfőn elfogadott jogszabályt.

Horváth Ágnes levelében kitér arra, hogy Európa egészségügyi rendszerei nagyon különbözőek, mégis van egy közös jellemzőjük: minden országban társadalombiztosítás működik, amelynek lényege, hogy a részvétel kötelező, az ellátás pedig nincs összefüggésben a járulékfizetés mértékével.

"Ezek a társadalombiztosítás alapelvei, amelyek maradéktalanul érvényesülnek a tervezett új magyar rendszerben" - fogalmaz a tárcavezető. Horváth Ágnes sajnálatosnak tartja, hogy az ágazat reformjáról szóló viták a nyilvánosság előtt kiléptek a racionális érvek és ellenérvek keretéből, és sok esetben a "túlzó, tájékozatlanságról árulkodó, áltudományos kinyilatkoztatások" kaptak helyet.

"Éppen ezért sajnálom nagyon, hogy az Ön által aláírt levél olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, miszerint a tervezett átalakulás drámai mértékben rontja a társadalom egészségi állapotát" - olvasható a Vizi E. Szilveszternek címzett dokumentumban. Horváth Ágnes levelében választ vár az Akadémia elnökétől arra a kérdésre, hogy mire alapozzák a fenti kijelentést, valamint azt, hogy a magánszereplők megjelenése a rendszerben háttérbe szorítja a prevenciót, korlátozza a progresszív betegellátást, és felszámolja a szolidaritást.

"Egy olyan rendszerben, amely a nemzeti kockázatközösségre épül, és nagyon szigorú garanciák védik a biztosítottakat, nem látom, mi bizonyítja ezt a kategorikus állítást" - fogalmazott Horváth Ágnes.

A biztosítók nyereséggaranciáját a törvény semmilyen formában nem tartalmazza, csak a profitmaximumot szabályozza - hangsúlyozza a szakminiszter. Mint írja, a visegrádi országok az elmúlt évtizedben különböző utakon indultak el, de mára egymáshoz nagyon hasonló reformokat valósítanak meg. Több nyugat-európai példához hasonlóan ezekben az országokban az állami monopólium mindenhol megszűnt vagy megszűnik, mindenhol többszereplős egészségbiztosítási rendszer alakul ki, amelyben a biztosítottak választhatnak a biztosítók vagy a pénztárak között, és a magánbefektetők érdemi szerephez jutnak az ellátás finanszírozásában, de a társadalombiztosítás mindenhol megmarad. A magyar egészségügy átalakítása ehhez a tendenciához illeszkedik.

"Azt szeretnénk, hogy az erős állami garanciákkal körbebástyázott, szabályozott verseny miatt minél jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek és csökkenjen kiszolgáltatottságuk. Ha több pénztár van, az emberek választhatnak. A választás lehetősége minden egyes embert erősít, így végre a betegek lehetnének a legfontosabb szereplői az egészségügynek" - zárja Horváth Ágnes Vizi E. Szilveszterhez intézett levelét.