"A Magyar Helsinki Bizottságnak 1989-es alapítása óta még soha nem volt olyan ügye, amelyben akár csak egy rendőr tanú is látta volna a társa által elkövetett bántalmazást – olyankor sem, amikor egyébként a bíróság végül jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését" - írja szerdai közleményében a Helsinki Bizottság.

A 2006. őszi felvételeken látható beosztottaikat fel nem ismerő közvetlen felettesek, a később a büntetőbíróság által elmarasztalt rendőrök eljárását a kivizsgálás során jog- és szakszerűnek minősítő parancsnokok, a semmire nem emlékező kollégák mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a bántalmazásos bűncselekmények elkövetőinek töredékét lehet csak felelősségre vonni, és hogy olyan rendőrök szolgálhatnak tovább az állományban, akik legalapvetőbb kötelességük megszegésével méltatlanná váltak erre a hivatásra - írja az emberi jogi szervezet, hozzátéve: hiába hivatkozik az Országos Rendőr-főkapitányság 2008. január 15-i közleménye arra, hogy az öt bíróság előtt álló rendőrből négyet felmentettek, a megállapított tényállásból tudható, hogy a sértetteket rendőrök bántalmazták, csak azt nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy kik – ennek pedig a kollégákat érdemtelenül is védelmező rendőri hallgatás a legfőbb oka.

A rendőrség úgy válhat igazán demokratikus, a polgárok bizalmát élvező intézménnyé, ha kiszűri soraiból a jogszabályokat semmibe vevő, hivatásuk gyakorlására alkalmatlan személyeket, nem úgy, ha a minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló következtetést levonó bírákat kezdi jogi lépésekkel fenyegetni - áll a közleményben. 

A Helsinki Bizottság az ORFK közleményének egyetlen tételével ért egyet, azzal, hogy ilyen esetekben a bíráknak – illetve ha bizonyíthatatlanság miatt nem jut el vádemelésig az ügy, a nyomozó ügyészségeknek – feljelentést kell tenniük, még abban az esetben is, ha reménytelennek látszik kibogozni, mely rendőrök látták a bántalmazást, de hallgatnak róla, és kik azok, akik valóban nem tudnak az eseményekről. A Helsinki Bizottság bízik benne, hogy az ilyen feljelentések nyomán indult eljárásokban a rendőri vezetők minden tőlük telhető segítséget megadnak a tényállás tisztázásához. 

A rendőrség internetes honlapján a 2006. őszi rendőri intézkedésekkel kapcsolatban közzétett közlemény szerint öt dolgozójuk közül néggyel szemben első fokon felmentő ítélet született. Az ötödik rendőrt nem jogerősen egy év fogházbüntetésre ítélték, büntetését három évre felfüggesztették. Mindnyájukat hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt állították bíróság elé. A rendőrségi közlemény rámutat: a sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a bűncselekmény elkövetése alól a vádlottakat, melyet a bírói nyilatkozat szerint befolyásolt az, hogy a rendőrök hamisan tanúskodtak. A rendőrség szerint ha a bírói nyilatkozatban foglaltak ténylegesen fennállnának, a bírónak feljelentést kellene tennie a hamis tanúzást elkövetővel szemben. Ilyen azonban a rendőrség eddigi információi szerint nem történt.