Laborc Sándor. Moszkva, Budapest, Brüsszel © Túry Gergely

"Nyomott légkör uralkodik a NATO székhelyén" - írta a Le Figaro. A francia napilap emlékeztetett egyebek között arra: Laborc Sándor Brüsszelbe küldött életrajzában nem szerepelt, hogy 1983 és 1989 között a moszkvai KGB-akadémián tanult. A jobboldali lap szerint a tény megdöbbenést váltott ki NATO-diplomaták körében. Egyes tagok kísértést érezhetnek arra, hogy ne osszák meg bizalmas értesüléseiket a többiekkel - véli a francia újság.

A probléma azonban nem új keletű, az egykor a Varsói Szerződéshez tartozó tagok 1999-2004 között történt csatlakozása óta "megsokszorozódott" a kiszivárgott információk száma - hangsúlyozta a Le Figaro. A legkevésbé megbízhatóknak Romániát és Bulgáriát tartják a NATO-ban, mint Moszkva régi partnereit - írta a francia lap, megjegyezve: a budapesti híresztelések annál is inkább meglepőek, mert az Egyesült Államok szoros szövetségeseként kezeli Magyarországot, amióta ez utóbbi 2003-ban Irak ügyében határozottan Washington mellett állt ki.

A londoni Telegraph szerdai számában A KGB-nél kiképzett magyar egy NATO-bizottság élén címmel közölt írást. "Egy szovjet kiképzésben részesült vezető tisztségviselő jelenlétében egyesek kétszer is meggondolhatják, hogy megszólaljanak-e, ami oda vezethet, hogy bizonyos körülmények között visszatartanak szigorúan titkos adatokat" - fogalmaz a londoni napilap. Laborc egy olyan időszakban látja el a NATO-bizottság soros elnökségét, amikor a hidegháború óta a legfeszültebb a NATO és Oroszország között a légkör - állapította meg a Telegraph.

A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap ugyancsak ma számolt be a témáról, A KGB embere főnök a NATO-ban címmel. A Lubos Palata, a magyar témákban gyakran publikáló szerző alapvetően a The New York Times cikke alapján adott tájékoztatást, s az amerikai lapból idézve tényszerűen ismertetette Laborc Sándor esetét anélkül, hogy saját kommentárt fűzött volna hozzá.