Tetszett a cikk?

Brüsszelben nem tiltakozott senki hivatalos formában, amiért Laborc Sándort szánják a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére, de a szövetségesek nem néznék jó szemmel, ha az egykori KGB-akadémián végzett titkosszolgálati szakember kerülne az NBH vezető posztjára – jelenti brüsszeli tudósítónk.

Sem az Egyesült Államok, sem más atlanti szövetséges brüsszeli NATO-nagykövete nem kifogásolta, hogy a magyar kormány Laborc Sándort készül kinevezni a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére — nyilatkozta a hvg.hu-nak Martinusz Zoltán, hazánk NATO-nagykövete a belga fővárosban.

A diplomata kategorikusan cáfolta, hogy akár személyes beszélgetések során, akár más úton bármely NATO-tagállam nagykövetétől olyan értelmű jelzést kapott volna, miszerint Laborc személye elfogadhatatlan. Martinusz hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetségben nincs is olyan hivatalos jogi eljárás, amelynek során az egyik tagállam kétségbe vonhatná valamely másik tagállam nemzeti hatáskörben hozott döntését titkosszolgálatának vezetéséről. Ha az egyik szövetséges országnak hasonló esetben valamilyen észrevétele volna, azt kétoldalú diplomáciai csatornákon keresztül hozná az érintett kormány tudomására — tette hozzá.

A brüsszeli magyar NATO-nagykövet légből kapottnak minősítette azt a sajtóhírt is, hogy az NBH főigazgatói posztjára jelölt Laborc életrajzát elküldték volna a NATO-nak, ilyen kötelezettségük ugyanis nincs a tagállamoknak.

Korábban a Magyar Nemzet illetve a Magyar Hírlap értesüléseire hivatkozva hírül adtuk, hogy az Egyesült Államok brüsszeli NATO-nagykövete tájékoztatta hazánk NATO-nagykövetét, Martinusz Zoltánt: egy szövetséges ország kém- és terrorelhárító szolgálatának az élére elfogadhatatlannak tartják a KGB-egyetemen végzett Laborc Sándor személyét. Továbbá kifogásolják, hogy a NATO különleges bizottságához küldött önéletrajzban nem szerepel sem Laborc moszkvai tanulmányainak helyszíne, sem az iskola pontos neve.

A hvg.hu értesülései szerint ugyanakkor egyáltalán nem zárható ki annak a lehetősége, hogy amerikai titkosszolgálati berkekben megütközést keltett Laborc küszöbön álló kinevezése. Ilyen magas tisztséget a rendszerváltás óta először bíznak olyasvalakire, aki nem egyszerűen a Szovjetunióban, hanem a hírhedt Cseka-alapító Dzserzsinszkij nevét viselő KGB-főiskolán végezte felsőfokú tanulmányait, ami értelemszerűen fokozott biztonsági kockázatot jelent.

Ráadásul 2008-ban Magyarország elnököl a NATO úgynevezett különleges bizottságában, amely a tagországok kémelhárításainak vezetőit fogja össze. Nem túl elegáns, hogy ennyi évvel a rendszerváltás után magyar színekben éppen egy ilyen vitatható múltú ember elnököl majd a NATO legmagasabb titkosszolgálati koordinációs testületében — erősítették meg diplomáciai forrásaink. Ha Budapest eddig nem kapott volna szövetségeseitől óvatos figyelmeztetést a NBH-főigazgatói jelölés ügyében, a Laborc személye körül kirobbant nyilvános polémia után a magyar kormány már aligha kerülheti el a kínos magyarázkodást.

Vida László (Brüsszel)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!