Abban az esetben, ha a hiányzók és a bejárók magas száma miatt az igazgató arra a következtetésre jut, hogy nem, a közoktatásról szóló törvény vonatkozó passzusa alapján rendkívüli tanítási szünetet rendelhet el. A rendkívüli tanítási szünet elrendelése nem mentesíti az iskolákat a közoktatásról szóló törvényben meghatározott kötelezettség alól: gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről – olvasható a tárca közleményében.

A sztrájk miatt kieső tanórákat oly módon kell pótolni, hogy a tanév rendjében meghatározott tanítási napok száma teljesüljön. Amennyiben nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók hiányzását igazolt hiányzásként kell elfogadni.

Ha a sztrájk miatt az iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem vagy csak késve érkeznek be a közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell elfogadni. Tekintettel arra, hogy a közoktatásról szóló törvény értelmében a pedagógusok tanítási időkeretébe csak a ténylegesen teljesített tanítási, foglalkozási órák számíthatók be, a sztrájk napjára tervezett órákat teljesítésként nem lehet figyelembe venni.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője ugyanakkor a fenntartó egyetértésével dönthet úgy is, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási (foglalkozási) órákkal az érintett pedagógusok már megállapított tanítási időkeretét csökkenti, így őket nem éri hátrány.