A kétszintű érettségi bevezetése óta, 2005-től 14,4 százalékról 6,1 százalékra csökkent azon diákok aránya, aki emelt szinten adott számot tudásáról; a diákok úgy vélik, nem éri meg a befektetett munka, hisz az elérhető pontok szempontjából nem nyernek vele többet, mint amennyivel nehezebb a vizsga - írja keddi számában a Népszava.

A jövőben egyes szakemberek a felsőoktatásba igyekvők számára kötelezővé tennék az egy emelt szintű érettségi vizsgát. Nem bukott meg a kétszintű érettségi, de bevezetésekor nem volt elég következetes a tárca, nem tette ugyanis kötelezővé, hogy a felsőoktatásba csak azok juthassanak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát tesznek - mondta a Népszavának Manherz Károly. Az oktatási szakállamtitkár elmondta, a felsőoktatási intézmények többsége jelenleg megelégszik a középszintű vizsgával is, de már van arra igény, hogy a rektori konferencia szakbizottságai (például az orvosi) a felsőoktatásba kerülés feltételeként tegyék kötelezővé az emelt szintű vizsgát legalább egy tárgyból. Manherz a Népszavának megjegyezte, valóban célszerű lenne, ha a felsőoktatásba csak úgy lehetne bejutni, ha az öt kötelező érettségi tárgyból egyet emelt szinten kellene letenni.

Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint botorság volna, ha minden továbbtanulni akaró számára kötelezővé tennék az emelt szintet. Miért is kellene egy, a hároméves alapszak elvégzése után farmernak készülő diáknak ugyanazzal a biológia­tudással rendelkeznie, mint egy orvosnak tanulónak? – tette fel a kérdést a napilapban. Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője ugyanakkor úgy látja, vissza kell térni a 2002-ben a párt választási programjában megfogalmazottakhoz; a Fidesz kötelezővé tenné az államilag finanszírozott egyetemi helyre való bejutáshoz az emelt szintű érettségit.

Arató Gergely, a tárca államtitkára bejelentette, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal tárgyal a közeljövőben a kétszintű érettségi eddigi tapasztalatairól.