A középszintű matematika érettségi feladatsorokat oktatási oldalunkon, az eduline.hu-n nézhetik meg.

A középszintű érettségi vizsga nem hivatalos megoldását itt olvashatják.

Az emelt szintű érettségi vizsga feladatait, illetve a középszintű és az emelt szintű vizsga hivatalos megoldásait az oktatási tárca szerdán teszi közzé. 

A matematika középszintű írásbeli vizsga 180 percig tartott. A vizsgázók először az I. feladatlapot oldották meg, amelyre 45 percük volt, majd a II. feladatlap következett, erre 135 percet adtak. A feladatlapokon belül a diákok a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatták meg az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatták.

Az I. feladatlap, amely 10-12 feladatot tartalmaz, az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlik: egyik felében a feladatok egy vagy több kérdésből állnak, míg a második rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika emelt szintű írásbeli vizsga 240 percig tartott, délben ennek is vége lett. Az írásbeli két részből állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg a két rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldás sorrendjét is meghatározhatta.

A vizsgázók közép- és emelt szinten egyaránt használhattak függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt; ezekről nekik kellett gondoskodniuk. Az eszközöket az érettségizők a vizsga során egymás között nem cserélgethették.

Az oktatási tárca matematika érettségire vonatkozó tájékoztatója szerint a középszintű vizsgához a „társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni”, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti. Az emelt szintű vizsga ugyanakkor a középszinthez is megkövetelt tudást nehezebb feladatokkal teszik próbára, ezen túlmenően pedig a követelmények között olyan speciális anyagrészek is találhatók (melyek ezek?), amelyekre a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákoknak van szükségük elsősorban.

A feladatok megoldásához elsősorban „matekos” gondolkodásra van szükség, vagyis arra, hogy a feladat szövegében a diák meglássa a matematikai problémát, majd képes legyen matematikai modellt alkotni rá, a kapott eredményeket pedig értelmezni tudja. Szövegértés nélkül tehát nem működik a matematikai problémamegoldás sem. A tanulóktól megkövetelik a „betűs kifejezések” értelmezését, valamint azt, hogy egy adott problémát képes legyen egyenlettel felvázolni, s persze az egyenlet megoldási módszereit is ismerje. Jó, ha képes előre becsülni, így azt is képes a végeredményről megállapítani, hogy reális-e.

Míg középszintű érettséginél alapkövetelmény, hogy a tanuló képes legyen a körülötte levő világ egyszerűbb összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, emelt szinten az analízis néhány alapelemének ismeretét is elvárják tőle, ezekkel tudnia kell függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni. Az emelt szintű vizsgához szükséges kompetenciák között említik még a halmazelmélet megfelelő ismeretét, illetve az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában való jártasságot is.

A középszinthez elvárás az is, hogy a diák síkban is jól tájékozódjon, illetve térbeli viszonyokat is jól képzeljen el, vegye észre a szimmetriákat, a feladatokhoz illő ábrákat készítsen, tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt és térfogatot. Sőt, a geometria szerepét érdemes felismernie a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban. A valószínűség-számítás és a statisztika ismerete ugyancsak követelmény, emelt szinten pedig már a véletlen szerepét is ismernie kell az egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban.