Jogállamban a rendőri intézménynek államinak, a kormány közvetlen hatósága alatt állónak kell lennie. Az ellenvélemény: "A mi gyökerünk a municipális rendőrség, ezért az ne legyen állami, maradjon municipális." A budapesti parlamenti vita - amelyet egy tanulmányában Danielisz Béla, a fővárosi önkormányzat városrendészeti bizottságának vezetője idézett - még 1881-ben zajlott le. A jelek szerint ma sem nevezhető idejétmúltnak a polémia. Legújabban Molnár Gyula (MSZP), Újbuda, a fővárosi XI. kerület polgármestere pendítette meg, hogy a közterület-felügyelet bázisán önkormányzati rendőrséget kellene létrehozni.

A mostani kezdeményezés indoklása a 19. század végivel szemben első látásra tisztán szakmai. Molnár - aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének is elnöke - azzal érvel, hogy a fővárosból mintegy 3 ezer rendőr hiányzik, őket csak a megálmodott városőrség pótolhatná. Addig is anyagilag támogatja a kerület biztonsági lakászárak felszerelését.

Magyarországon "békeévekben" valószínűleg sosem volt még ilyen magas a rendőrségnek a lakossághoz mért létszáma. A 19. század végi Magyarországon, az akkori 283 ezer négyzetkilométeres, mintegy 20 millió lakosú országban a rendészeti szervek összlétszáma 33 ezer fő volt. Most, a határőrség beolvasztását követően a rendőrség egymaga mintegy 43-44 ezer személyt jelent, igaz, a fővárosi álláshelyekre tényleg viszonylag nehéz egyenruhást találni. Arról viszont igencsak megoszlanak a szakmai vélemények, hogy a "városőrség" felállításának mi értelme lenne.

Bencze József tábornok, országos rendőrfőkapitány a HVG kérdésére először a számokat pontosította. Budapesten jelenleg nem 3 ezer, hanem csak 1200 fő a létszámhiány, amit vezénylésekkel tudnak enyhíteni, nyárra pedig a fővárosba akarják irányítani a szakközépiskolák végzőseinek zömét, mondta. Az tény, hogy az itt szolgálók 70-80 százaléka vidéki, s túl nagy a fluktuáció, szerinte a város "állománymegtartó képességét" kellene az önkormányzatokkal együttműködve javítani. A tábornok ugyanakkor azt elfogadja, át kell tekinteni a helyhatóságok rendészeti feladatait - a közterület-felügyelet mellett idesorolva az erdő-, mező- és természetvédelmi őrszolgálatokat -, de a jó válasz szerinte most nem az önkormányzati rendőrség. Még olyan új lehetőségekre tekintettel sem, mint például az önkormányzati sebességmérés lehetősége, a traffipaxokhoz sem kell helyi rendőrséget rendelni, érvelt a főkapitány.

"Az állam hatósági feladatait nem okos dolog privatizálni" - vallja a sebességmérés-bírságolás ügyében Derce Tamás, Újpest polgármestere. Ő a kilencvenes évek elején még egyértelműen támogatta az akkori SZDSZ-es elképzelést a rendőrség megkettőzéséről, most viszont legfeljebb rendőrök és a kerületet képviselő, de jóval gyengébb jogosítványokkal felruházott közterület-felügyelők közös járőrözését látja szívesen. Fontosnak tartja viszont hozzátenni, hogy a jutalmazások, gépkocsi-vásárlások és más támogatások révén már most is az önkormányzatok teszik részben lehetővé a rendőrség működését.

A régi támogatók közül továbbra is időszerűnek tartja viszont az önkormányzati rendőrség gondolatát Szikinger István ügyvéd, aki a rendszerváltáskor még a Belügyminisztérium szakértőjeként - mások mellett Benczével együtt - dolgozta ki az utóbb politikai-hatalmi okokból mellőzött elképzeléseket. Súlyos hibának tartja, hogy a rendészeti reformra nem került sor 1990 tájékán, hiszen ma már jóval nehezebb lenne megvalósítani. A kapitányságok önállóságát biztosító garanciák mellett - hogy a nyomozásokba a polgármesterek se szólhassanak bele - szerinte még most is lenne értelme a változtatásnak.

Csak névazonosság ugyan, de Magyarországon van egy majdnem két évtizede sikeresen működő városőrség. Az 1989-ben alakult Szegedi Városőrség Egyesület rendezvények biztosításában, katasztrófaelhárításban, bűnmegelőzésben vesz részt, s még öt-tíz tartósan munkanélkülit is tud közmunkásként alkalmazni. A hatgyermekes mentőautó-sofőr elnök, Kovácsné Vadászi Erika azonban óvja a jelenleg 364 fős tagságot attól, hogy erőszakszervezetként viselkedjen, mint mondta, még a polgárőrségek hierarchiájától is idegenkednek.

Viszonylagos sikertörténetként lehet hivatkozni a pozsonyi vagy a varsói városi rendőrségekre, azt viszont a HVG által megkérdezett több szakértő is veszélyes folyamatnak tartja, ha polgárőröket, közterület-felügyelőket vagy éppen civil biztonsági őröket ruháznak fel egyre több hatósági jogkörrel. "Először csak sebességet mérnek, utána igazoltathassanak, majd a lakásokba is behatolhassanak, a végén nyomozhassanak is. Legvégül már egymás ellen is nyomozhassanak kis magángárdákként" - figyelmeztettek a HVG kérdésére többen is. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke ugyan elkötelezett szószólója annak, hogy az önkormányzatok a helyi rendészeti tevékenységbe is beleszólhassanak, de ezt szerinte nem az erőszakszervezetek megkettőzésével kellene elérni, hanem például angol mintára, az egyenruhások civil ellenőrzésének szigorításával.

FAHIDI GERGELY