A vád

Ilyen súlyos váddal – emberrablással –, mint amit Ottovay István és Szkárosi Gabriella bajai ügyvédek ellen felhoztak, még nem találkozott – mondta el a hvg.hu-nak Sulyok Miklós, a megyei ügyvédi kamara elnöke. A bűncselekményt a két ügyvéd a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a következőképpen hajtotta végre. Egy bajai vállalkozó, Jaszenovits Iván és élettársa, Tóth Hilda évek óta nagyobb összegű kölcsönöket vett fel Ottovay Istvántól és feleségétől, Szkárosi Gabriellától, de másoktól is, arra hivatkozva, hogy építőipari cégüket akarják fejleszteni. A tartozás 2004-re Ottovayval és Szkárosival szemben 135 millió forintra nőtt. A két ügyvéd, hogy pénzét visszaszerezze, összehívta a hitelezőket, akik a dolog jogi lebonyolítását Ottovayékra bízták.

A nyomozóhatóság szerint az ügyvéd közös ismerősük, Hamháber József lakásán találkozott Jaszenovits-csal, és közölte vele,  addig nem hagyhatja el a lakást, amíg át nem ruházza rájuk és a többi hitelezőre az építőipari kft.-ben lévő üzletrészét. Ellenkező esetben a családjának baja eshet. Ottovay ezután felhívta Jaszenovits élettársát is, akit szintén megfenyegetett, és közölte,  jöjjön a lakásba, mert a jogi ügylet lebonyolításához szükség van rá is. Az asszony erre nem volt hajlandó, és még a rendőrséget is értesítette. A rendőrök kiszálltak, és ekkor Ottovay a cégtulajdonossal alá  akart íratni egy papírt, ami szerint saját akaratából ruházza át hitelezőire az üzletrészét.

A megvádolt ügyvédek verziója

© Fazekas István

Ottovay István a hvg.hu-nak elmondta: arra, hogy nagyobb összegekkel segítsen Jaszenovitsnak cége fejlesztésében, gyermekkori jó barátja, Hamháber József vette rá. Végül százmillió forintot meghaladó összeget adott az építőipari vállalkozónak, amiből feleségére, Szkárosi Gabriellára engedményezett 25 millió forintot meghaladó összeget. Megállapodtak, hogy a vállalkozó egy év múlva törleszti a kölcsönt, ám mivel ezt Jaszenovits nem tudta teljesíteni, további haladékot kapott. Ottovayék 2004-ben további 7 milliót adtak,  mert a vállalkozó azt állította, csak ennek révén vehet fel hitelt egy nagybanktól, amiből a hitelezőknek törleszteni tudja az adósságát.

„Miután 2005 tavaszán értesültem arról, hogy barátomnak, Hamháber Józsefnek is tartozik a pár 140 millió forinttal és 700 ezer euróval, további hat embernek pedig közel 100 millióval, valamint kiderült, hogy a beszállítóiknak sem tudnak fizetni, közöltem Jaszenovits-csal, hogy szeretném visszakapni a pénzem, különben feljelentést teszek a rendőrségen, és polgári pert kezdeményezek” – mondta Ottovay István.

Az ügyvéd elmondása szerint őt és feleségét 2005. április 10-én Jaszenovits hívta el egy megbeszélésre Hamháber József házába, ahol jelen volt a többi hitelező is. „A kölcsönszerződéseket azonnal lejárttá tettük, s végül megállapodtunk abban, hogy a MŰ-ÉP Kft.-ben lévő üzletrészét átíratja a hitelezők nevére.” Az adásvételi szerződéshez viszont szükség volt Jaszenovits párjának, Tóth Hildának az aláírására, aki ezt megtagadta. Így csak Jaszenovits 90 százalékos üzletrészére kötöttek szerződést.

Mivel Tóth Hilda arról értesítette a rendőröket, hogy párját fogva tartják, a rendőrség vizsgálatot indított és április 19-én meghallgatták az érintetteket. Ezt követően az eljárást meg is szüntették, ugyanis Jaszenovits arról számolt be, hogy élettársa félreértette a helyzetet, mert ő szabad akaratából írta alá a szerződést. A hvg.hu tudomása szerint Jaszenovits vallomásában azt állította, hogy önszántából ment el Hamháber József lakására és saját akaratából maradt ott, és senki sem akadályozta meg abban, hogy Hamháber József lakását elhagyja, illetve párja, Tóth Hilda félreértésből tette a rendőrségre a bejelentést.

Ottovay a hvg.hu-val közölte azt is, hogy a megkötött adásvételi szerződéstől egyébként már április 12-én a többi hitelezővel együtt el is állt, mert rájöttek, hogy a kft. közel áll a csődhöz. „A szerződés felbontását írásban közöltük Jaszenovits Ivánnal, amit ő csak két hét múlva vett tudomásul” – folytatta Ottovay István.

Ezt követően az ügyvéd megindította a felszámolási eljárást. Ottovay elmondása szerint Jaszenovits Iván a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál elismerte a tartozását, de a teljesítésére haladékot kért. Ezzel nem tudott élni, így elrendelték a MŰ-ÉP Kft. felszámolását. „Jaszenovits válaszlépésként feljelentett minket jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, de az eljárást bűncselekmény hiánya miatt megszüntették. Mi pedig megindítottuk a polgári pereket, aminek során lefoglaltattuk a vagyonukat. Az árverezést 2006 júliusában végrehajtották, s így a követelésem egy része megtérült.”

Nem egészen két hónap múlva, 2006 szeptemberében a Szkárosi Gabriella által indított polgári per másodfokú tárgyalásán jelentették be Jaszenovitsék, hogy a cégvezető személyi szabadságát 2005. április 10-én korlátozták, és ezért kérte, hogy a kölcsönszerződésekkel kapcsolatban hallgassanak meg tanúkat és folytassanak le új elsőfokú eljárást. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság azonban ezt az állítást nem fogadta el, mondván, nyilatkozataikat egy éven belül megtámadhatták volna, ám ezt nem tették meg.

Jaszenovits Iván végül 2006. október 25-én a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett feljelentést az ügyvédek és egy határőr ellen, aki szintén a hitelezőjük volt, és aki állítólag felügyelte, őrizte őt az ominózus napon. Az NNI az ügyet a Bajai Városi Ügyészségre továbbította, amely a rendőrség korábbi, nyomozást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezte, és mert az egyik gyanúsított fegyveres testület tagja volt, a nyomozást átadta a Kecskeméti Nyomozó Ügyészségnek.

„Az eljárásban engem azzal vádoltak meg, hogy állítólag megfenyegettem Jaszenovitsot és az élettársát, ha nem írják alá a szerződést, likvidálni fogom őket, a gyerekeit pedig baleset éri. A határőr azért lett gyanúsított – őt már nem vádolták meg –, mivel az ügyészek szerint az én megbízásomból felügyelt a MŰ-ÉP tulajdonosára. Feleségem, Szkárosi Gabriella pedig azzal követte el az emberrablás bűncselekményét mint bűnsegéd, hogy neki diktáltam le a szerződést, amit aztán ki is nyomtatott.” Ottovay hangsúlyozta, mindannyian végig tagadták a bűncselekmény elkövetését. Igyekeztek a hatóság figyelmét felhívni arra, és dokumentumokkal – bírósági jegyzőkönyvekkel – alátámasztani,  hogy Jaszenovitsék egészen 2006 szeptemberéig, azaz másfél évig sehol sem említették, hogy fenyegetés hatására ruházták volna át az üzletrészt, illetve, hogy a cégvezetőt személyi szabadságában korlátozták volna.

„Másfél évig nem állt elő vallomásával az a két tanú – egy pár – akik a büntetőeljárás során ránk nézve terhelően nyilatkoztak” – tette hozzá Ottovay István. Az ügyvéd szerint ennek az az oka, hogy irigyek rájuk, mert amíg ők behajtották követelésüket, addig nekik már nem maradt semmi, amit pénzzé tehettek volna, s ezzel 60 millió forinttól estek el. „Szerintem ha ők úgy írták alá a szerződést, hogy hallották az én fenyegetőzésemet – mint állítják –, akkor ők is tettestársak az állítólagos emberrablásban.”

Ottovay úgy véli, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nem a törvényben foglaltak szerint járt el, nem gondoskodott a jogaik védelméről  és nem vett figyelembe rájuk nézve enyhítő körülményeket: így nem hallgatott meg olyan tanúkat, akiknek a vallomása őket igazolta volna, és nem tisztázott vallomások közötti eltéréseket sem. „Ráadásul a határőrrel  szemben megszüntették az eljárást, mert nem tudták bizonyítani, hogy a felhívásomra kísérgette és felügyelte volna Jaszenovitsot.”

Ez pedig ellentmondásos helyzetet teremt rájuk nézve – véli az ügyvéd –, hiszen ezzel kimondták, hogy a cégvezetőt senki sem korlátozta a személyi szabadságában, ami miatt nincs alapja a velük szembeni emberrablás-vádnak sem. "A nyomozó ügyészség és a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség eljárása véleményünk szerint törvénysértő volt, ezért jogorvoslattal fordultunk a Legfőbb Ügyészséghez, mivel nem tartjuk törvényesnek a vádat. Jelenleg várjuk, milyen döntés születik az ügyben.”

Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a vádhatóság minden terhelő és mentő bizonyítékot tekintetbe vett, és ezek alapján döntöttek a vádemelés mellett. „A vádlottak számtalan panaszt jelentettek be. Ezeket a megyei főügyészség és a Legfőbb Ügyészség mérlegelte, és valamennyit elutasította.”

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) szóvivője pedig arról tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy jelenleg folyamatban van a megvádolt ügyvédek által benyújtott elfogultsági panasz elbírálása.