A 22 éves Abonyi Alma néhány éve kezdett el street arttal, vagyis utcai művészettel is foglalkozni. Ez idő alatt azt tapasztalta, hogy az emberek kíváncsiak a művészetre, de nincs elég idejük múzeumokba, galériákba járni. Ezért olyan művészi alkotásokat kell készíteni, amelyek kivihetők az utcára. A képzőművész alkotásában nemcsak az önkifejezésre törekedett, hanem annak is nagy jelentőséget tulajdonított, hogy műve társadalmilag is hasznos legyen, így született meg az ötlet, hogy Braille írással készült utcanévtáblákat készítsen. Az ötlet főtámogatója a HVG.
 

Utcatábla vakoknak. Abonyi Alma felszereli az elsőt © Független Hírügynökség

Az első, saját maga által készített táblát Abonyi Alma tette fel a Hermina úton az Vakok Állami Intézete közelében. "Kétféle tábla készült, az egyiknek magát a hátterét is én öntöttem. A táblára poliészter műgyantából készült félgömbök kerültek, amelyeket pigmenttel egyenként megszíneztem" - mondta a fiatal szobrászművész.
 
Abonyi Alma összesen 60 ezer félcentiméter átmérőjű színes félgömböt gyártott az ezer utcanévtáblára, amelyet október végéig helyeznek el a főváros utcáin. Elsősorban a vakok által frekventált helyeken, úgy mint a XIV. kerületben, de kerülnek táblák a főbb csomópontokba is, hogy felhívják a látók figyelmét a szépségre, a művészetre és a Magyarországon élő 45 ezer látássérültre. 
 
A művész kezdeményezését a Vakok Állami Intézete örömmel fogadta és szakmai segítséget is nyújtott például abban, hogy milyen magasra kerüljenek a táblák, mekkora az a karakternagyság, amelyet el tud olvasni egy Braille-ul tudó.
 
A Vakok Állami Intézete rehabilitációs igazgatóhelyettes szerint Magyarországon nagyon alacsony a Braille-t olvasók, használók száma: az összes vak ember alig tíz százaléka. Lengyel Ingrid hozzátette: "ezért nem gondolom, hogy a vakok által is olvasható utcanévtábla olyan nagy segítség lenne, de nagy lépés afelé, hogy valamiféle szemléletváltás elinduljon. Közös gondolkodás a szolgáltatók, az önkormányzatok, a hatóságok részéről és egyáltalán az emberek fejében, hogy az akadálymentesítés nemcsak a fizikai, hanem az infokommunikációs akadálymenetesítésről is szól".