Tetszett a cikk?

A MÁV 2 ezer tehervagonjának eladását vizsgáló nyomozásnak kellene kiderítenie, valóban hulladék állapotúak voltak-e a járművek, s valóban a diósgyőri kohókba kerültek-e.

© Stiller Ákos
Energikusan vetette bele magát ismét a munkába Kovács Imre, akit a múlt héten őrizetbe vettek, ám két nap után elhagyhatta a Gyorskocsi utcai fogdát. A MÁV Cargo vezérigazgatóját két korábbi MÁV-vezető társaságában 1,4 milliárd forintos kárt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A másodmagával 8 négyzetméteren bezárva töltött órákat Kovács annak szentelte, hogy jegyzeteket készítsen az öt évvel ezelőtti, meglehetősen kacifántos vagonügyletről, amelyet ő maga egyenesen a MÁV áruszállítási üzletágát a bukástól megmentő manőverként értékel. "2003. április 11-e az én szeptember 11-ém" - jellemezte a HVG-nek azt a napot, amikor a MÁV-Tiszavas Miskolci Járműjavító Kft. telephelyén egy ünnepség résztvevőjeként megpillantott száz darab idegen cégjelzéssel ellátott, felújított tehervagont. Ekkor szembesült azzal, hogy ezeket a cég 2002 végén 400 millió forintért eladta a Mudra Kálmán üzletember tulajdonában lévő Eurofém Hungary Rt.-nek.

A MÁV felirat egyetlen betűs átfestésével már MMV cégjelzésűvé átalakított vagonokra Kovács emlékezete szerint az MMV Magyar Magánvasút Rt. szerette volna rátenni a kezét. A Hujber Ottó MSZP-közeli vállalkozó, Berecz János, valamint Fehér Péter által csak 2003 végén megalapított s 2004 elején bejegyzett cég ekkor még embrionális állapotban volt. Kapcsolatrendszerét azonban jellemzi, hogy az MMV vezérigazgatója, Kukely Márton 1999-től 2002 júliusáig a MÁV vezére volt. Mindenesetre Kovács úgy értesült, hogy a frissen alakuló cég a legnagyobb MÁV-megrendelőt, a Mátrai Erőmű Zrt.-t készül magához csábítani csillogó-villogó járműparkkal. Kovács ezt meg akarta akadályozni, Mudra Kálmán pedig segítőkészen felajánlotta: mivel 500 milliós ajánlat van a kezében, ennyiért eladja a kocsikat a MÁV-nak. Csakhogy a MÁV-nak nem volt pénze, ezért 500 millió értékben ócskavas vagonokat ajánlott fel - e tranzakciót azonban Kovács szerint az állami vasúttársaság vezérkara leállította. Mudra következő ajánlata lett a befutó: az eredeti, 400 millió forint értékben visszaadja a 100 darab vagont, az elmaradt haszon fejében viszont 2 ezer, hulladékként hasznosítható vasúti kocsit kér cége, az Eurofém számára. Kovács szerint mindegyik járművet egyenként értékelte fel az igazságügyi szakértő.

A végső ár 650 millió forint körül állt meg, de ezt Mudra csak részben tudta kifizetni. Itt lépett be a történetbe a nagy tömegű vashulladékra áhítozó, akkor már felszámolás alatt lévő diósgyőri DAM Steel Rt., amelynek a léte múlt azon, hozzájut-e alapanyaghoz. Felszámolója, a Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Rt. az acélkohászat működtetésére 3 milliós törzstőkével létrehozta a Borsodi Nemesacél Acélgyártó (BNA) Kft.-t, amely segítségképppen 243 milliós váltót állított ki arról, hogy kifizeti Mudra helyett a tartozást - később derült ki, hogy emögött nincs fedezet. A vagonok - vagy azok egy része - Mudra cégei közvetítésével állítólag el is jutottak Diósgyőrbe, ám sorsukat innen nem lehet követni. Időközben a Fidesz kérdőre vonta Csillag István gazdasági minisztert, miért nem segít az állam a vergődő hazai acéliparon. A DAM-nál júniusban újraindult a termelés, miután a Mátraholding 2 milliárd forintos bankhitelt szerzett, és a kormány is ígért támogatást a bérek kifizetésére. Csakhogy az Európai Unióval kötött társulási szerződés miatt a magyar állam már nem finanszírozhatta közvetlenül az acélipart. Egyes feltételezések szerint az állami támogatás elrejtésére hozta létre a felszámoló Mátraholding a BNA-t, amely 2003. márciustól átvette a DAM 1200 dolgozóját, eszközeit pedig bérelte. Kovács János, a Mártraholding vezérigazgatója akkoriban el is büszkélkedett a HVG-nek, hogy sikerült új partnereket találniuk (HVG, 2003. június 14.). Annak ellenére azonban, hogy a kormány októberben 1,15 milliárd forinttal megtámogatta a BNA-t, szállítói 2004 februárjában felszámolást kezdeményeztek ellene. Ugyanebben a hónapban egyetlen jelentkező akadt a DAM Steel Rt. megvásárlására: az ugyancsak Mudra érdekeltségébe tartozó É-D Vascentrum Kft., amely azonban nem tudta letenni az 5 milliárd forintos vételárat. 2004 szeptemberében aztán - több áttételen keresztül - az ukrán Donbassz vásárolta meg a diósgyőri acélművet 1,5 milliárd forintért.

A DAM történetén nem látszik, hogy a 2 ezer leselejtezett vasúti kocsi feldolgozása lendületet adott volna neki. Márpedig Kovács Imre a HVG-nek váltig állítja, a tehervagonok beolvasztását a MÁV dokumentálta. Ezzel szemben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén júliusban közzétett jelentése szerint a vasúti kocsikról a MÁV-nál nincs naprakész nyilvántartás, amelynek alapján egyenként azonosíthatóak lennének, s a 2 ezer jármű sorsa sem követhető. Egyes feltételezések szerint az átadott járművek egy részét kis javítással üzemképessé lehetett volna tenni, mások szerint pedig ma is fuvaroznak velük.

Mindenesetre további vizsgálatokat igényelne, miképpen gazdálkodott járműparkjával a MÁV, ugyanis a vagonokkal más esetekben is meglehetősen különös módon bizniszelt. A HVG értesülései szerint nem ez volt az első teherkocsi-tranzakció a MÁV-Tiszavas Kft.-nél sem: 2002 közepén mindössze 35 millió forintért szabadult meg a MÁV-leány ötven darab ismeretlen állapotú vagontól - az átlagosan 700 ezer forintos ár ócskavas-kategóriának számít. Ezt az ügyletet sem akkor, sem utóbb nem vizsgálták. Egy másik, mindmáig magyarázatra váró eset pedig éppen a MÁV Cargo privatizációjának számvevőszéki ellenőrzése során bukott ki: a cég apportlistáján 2326 darab vasúti kocsi csupán 1 forintos értéken szerepelt, ezeket az osztrák Rail Cargo kvázi ingyen kapta meg.

A Rail Cargo kedden közleményben cáfolta azt a lapértesülést, hogy megelégelte volna a MÁV Cargo megvásárlása körüli huzavonát, s visszacsinálná az üzletet: "jogilag érvényesnek tekinti a MÁV Cargo megvételére kötött szerződést". Kovács pedig rapid leváltása ellenére sem lett kegyvesztett. Olyannyira, hogy változatlanul saját irodájában dolgozik. Sőt lapzártánk óráiban a MÁV Cargo rendkívüli közgyűlése visszavonta korábbi, Kovács felfüggesztéséről szóló döntését. A visszakapott vezérigazgatói posztról, valamint igazgatótanácsi tagságáról Kovács rögvest lemondott - a közgyűlés döntése alapján Átol László új vezérigazgató helyetteseként dolgozik tovább.

SÁGHY ERNA

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!