szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Roma és nem roma civil szervezetek, jogvédők tüntettek az antirasszista világnap alkalmából szombaton Budapesten. Demonstrációjukkal az általuk cigányellenesnek ítélt megnyilvánulásokkal szemben tiltakoztak a médiában és közszereplők fellépésében.

A megmozdulás szervezői petícióban követelték Majtényi Lászlótól, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökétől, hogy indítson vizsgálatot „a rasszista megnyilvánulásoknak helyet és teret adó” televíziós műsorok miatt.

A VIII. kerületi Mikszáth Kálmán téren, az ORTT székházának közelében tartott demonstráción megjelent Majtényi László, aki a petíció átvétele előtt úgy fogalmazott: az általa vezetett testület a tavalyi évben gyűlöletbeszéd miatt több esetben is elmarasztaló határozatot hozott, romák elleni gyűlöletbeszéd miatt büntetett. Hozzátette: a romák ábrázolásáról, megjelenéséről átfogó vizsgálatot indítanak a televíziós műsorok alapján, és az eredményeket összehasonlítják a 2003-as vizsgálati adatokkal. 

Az ORTT elnöke azt mondta: bármit is tesznek, kevés, mert a gyűlölködést hatósági eszközökkel nem lehet megszüntetni. Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója, a demonstráció egyik szervezője azt hangozatta, az állampolgári és az adatvédelmi jogok országgyűlési biztosa egyetlen esetben sem emelte fel szavát, nem indított vizsgálatot a „cigányozás” és a gyűlölködés miatt. Megjegyezte, a szólásszabadság nem versenyezhet az emberi élethez és az emberi méltósághoz fűződő jogokkal.

„A rasszistáknak és a gyűlölködőknek az a szándékuk, hogy maguknak tulajdonítsák a jogot arra, hogy kijelöljék, ki az első és másodrendű állampolgár” – jelentette ki a roma jogvédő szervezet igazgatója, hozzátéve, ezek a megnyilvánulások a demokrácia alapkövét, az alkotmányt, továbbá a jogállamiságot, s így az egész társadalmat támadják, és egyenlőségjelet akarnak tenni a „bűnöző” és a „cigány” között.

Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei a romák voltak, és az elmúlt 20 évben nem indult olyan markáns, konkrét program, amely a romák életkörülményeit javította volna. Két táborra szakadt az ország, amely között nincs átjárás – mondta Hanti Vilmos. Hozzátette: május végére ezért a békés együttélés napját hirdetik meg.

Szilvási István zenész, az antirasszista tüntetés másik szervezője a mintegy száz ember előtt arról beszélt, hogy az uszításnak, a rasszizmusnak már halálos áldozatai is vannak. Megjegyezte, a médiában az utolsó három hónapban soha nem látott mértékben felerősödtek a cigányellenes megnyilvánulások, márpedig ezek az uszítások megengedhetetlenek egy demokráciában. Felhívta a figyelmet arra, hogy az évforduló alkalmából az ország több városában hasonló demonstrációkat tartanak jogvédő szervezetek, civilek.

A rasszizmus elleni világnapot minden év március 21-én tartják a világ minden országában arról a rendőrsortűzről megemlékezve, amely 1960. március 21-én a dél-afrikai Sharpeville-ben 72 békés tüntetővel végzett.  Az ENSZ-közgyűlés 21. ülésszakának határozata alapján 1966 óta emlékeznek erre, akkor a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem napjaként, az utóbbi időkben antirasszista világnapként.  A világnap a világszerte erősödő és egyes embercsoportok társadalmi kirekesztését célzó folyamatok veszélyességére hívja fel a figyelmet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!