A DT Diamond Rt. 2003-ban és 2004-ben befektetésként árusított gyémántköveket, az adásvételi szerződés mellékletében az szerepelt, hogy a futamidő lejárta után a cég egy harmadik félnek adja el a drágakövet. Mindezért egy évre 21,6 százalékos, két esztendőre 51 százalékos, három évre pedig 88 százalék hozamot ígértek – ismertette a DT Diamond Rt. működését a hvg.hu-val Hruska Csaba alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának egyik osztályvezetője.

„Az első időszakban, mivel sok vevő volt, minden rendben zajlott, és az egy éves futamidő letelte után ki tudták fizetni az embereknek az ígért hozamot. Az rt-nek azonban semmilyen más gazdasági tevékenysége nem volt, így bevétele sem, s hamar eljött az a pont, amelytől már nem bírtak fizetni. Ekkor többen értékesíteni akarták a gyémántot, így derült ki számukra, hogy a kő a valós forgalmi érték 20 százalékát éri csak. Egy egymillió forintos gyémánt tehát 200-300 ezer forintot kóstált.”

Hruska Csaba közölte, ők az eljárást 2004 végén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet feljelentése alapján indították el, de több magánszemély is csatlakozott a felügyelethez. A szakértői vizsgálatok során derült ki, hogy a gyémánt értéke egy év alatt 3-5 százalékot nőhet, és a DT Diamond által ígért hozam irreálisan nagy volt. „Mintegy hatszáz követ vizsgált meg a szakértő, s azok mind silány minőségűek, szennyezettek és repedezettek voltak. Az emberek ezekért a kövekért átlagosan néhány millió forintot adtak ki, de akadt olyan, aki 67 millió forintot akart a gyémánt-bizniszbe befektetni.” A hvg.hu-nak korábban akadt olyan károsult, aki azt mondta, hogy ő akár libatollat is vett volna, ha az olyan magas hozamot hoz, mint amennyit ígértek neki. A károsultak viszont most bottal üthetik pénzük nyomát, ugyanis a rendőrök semmit sem tudtak lefoglalni a DT Diamondtól, és a vezetőiknél sem találtak lefoglalható vagyont.

Mindezek alapján a rendőrség a DT Diamond Rt. első ügyvezető igazgatójával, T. Jánossal szemben a 659 sértettnek okozott mintegy ötszázmillió forintos csalás miatt tesz a héten vádemelési javaslatot. A T. Jánost 2005 áprilisában váltó, az emberektől összegyűjtött köveket ki nem fizető új cégvezetővel, K. Tamással szemben 175 millió forintos sikkasztás alapos gyanúja miatt terjesztenek be vádemelési javaslatot. Hruska Csaba megjegyezte, azért nem piramisjáték miatt folytattak nyomozást, mert tévedésbe ejtették ugyan az embereket, de nem volt meg benne az a tipikus módszer, hogy minden belépőnek további embereket kellett beszerveznie.

Az alezredes szerint az embereknek gyanús lehetett volna az, hogy a banki kamatokhoz képest túl magas volt a kamat. „Ilyen hozamot legális módon nem, csak kábítószer- vagy fegyverkereskedelemmel lehet kitermelni” - mondja Hruska Csaba a miheztartás végett.