Hazárdjáték: szociális kártya Monokon

Rendelettel nem írhatja felül a szociális törvényt önkényesen egy önkormányzat – szögezte le Herczog László szociális és munkaügyi miniszter, annak nyomán, hogy múlt csütörtökön Szepessy Zsolt monoki polgármester grandiózus sajtótájékoztatón jelentette be; a település szeptembertől a segélyeket és más önkormányzati juttatásokat csak bizonyos termékek vásárlására jogosító kártyára utalja át. Indoklásképpen a polgármester szokás szerint azt hozta föl, hogy a rendszerváltás után sokan berendezkedtek a segélyre, miközben „a társadalom asztalára nem tettek le semmit”, a krízishelyzet elhárítására szánt közpénzt pedig elherdálják. „Azért nem akarok adót fizetni, hogy felelőtlen emberek azt alkoholra, cigarettára, uzsorára és játékgépekre költsék” – jelentette ki Szepessy, aki úgy véli, a közösségnek joga van ellenőrizni a közpénznek számító segély felhasználását.

Az üdvözítő megoldás a polgármester szerint a szociális kártya, amely pénzre nem váltható, másra nem ruházható át, így a segélyt nem veheti el az uzsorás, és a boltokban a kártyával nem lehet alkoholt, cigarettát és más, pontosan meg nem határozott élvezeti cikkeket vásárolni. A tiltott termékek körét az önkormányzat felhatalmazásával majd maga a polgármester akarja megállapítani. A kártyát Monokon öt boltban – három élelmiszerüzletben, egy használtruha-kereskedésben és egy gyógyszertárban – lehet majd beváltani, így a bevétel a helyi vállalkozások fennmaradását szolgálja. Utóbbi szempontot sajátosan árnyalja, hogy a kilencfős monoki képviselő-testületben ketten közvetlenül is érdekeltek a kártyabizniszben: Bodnár Miklósné a helyi Coop helyettes vezetője, Kissné Dudás Gabriella pedig a ruhabolt és a mellette lévő kis közért tulajdonosa. Ami pedig az italozást illeti, Szepessy sem volt korábban ilyen finnyás. Nyíregyházi vállalkozóként úgy lett ismert az 1800 fős Monokon, hogy a 2006-os polgármester-választás előtt két hónapig kocsmát üzemeltetett a településen, ahol az ő kontójára is lehetett inni, de a cége tulajdonában lévő monoki kastélyban is többször etette, itatta a „népet”. Amint polgármester lett, a kocsmát bezárta.

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere Etetés? © Végel Dániel

A legújabb monoki rendelet a szociális miniszter szerint az Alkotmánybíróságnak is ad majd munkát, mivel sérti az emberek önrendelkezési jogát, amennyiben meghatározza, mire költhetik a pénzt, és mire nem. De sérül a szociális törvény is, amely behatárolja a természetbeni támogatás formájában adható segélyek körét. A HVG úgy tudja, Monokon a létfenntartási gondokkal küszködő személyeknek alkalmanként vagy havi rendszerességgel adható, úgynevezett átmeneti segély szociális kártyára utalásáról hoztak rendeletet július 28-án. Augusztus végére pedig elkészül az a tervezet, amely alapján – ha a testület megszavazza – már a rendszeres szociális segélyt és a munkanélkülieknek járó rendelkezésre állási támogatást (rát) is bevonják ebbe a körbe. A szociális ellátásokról szóló törvény 2009. január 1-jén életbe lépett módosítása után rendszeres szociális segélyt csak az kaphat, aki egészségi okból nem munkaképes, a többiek pedig mindeddig rátra jogosultak, amíg az önkormányzat fel nem ajánl számukra közmunkát, mert akkor már fizetést kapnak. A korábbi segélyezettek közül Monokon jelenleg 138-an dolgoznak közmunkásként, kilencen részesülnek szociális segélyben, és 39 fő kap rátot. Mivel átmeneti segélyre valamennyien jogosultak, valószínű, hogy az önkormányzat 186 szociális kártyát készíttet el – bár a kártyák tervezett számát mind a polgármester, mind a kártyakibocsátó és -kezelő cég, a Cafeteria Card Kft. üzleti titokként kezeli.

A monoki megoldás egyebek mellett azzal sért törvényt, hogy a szociális segélynek csak a 60 százaléka adható természetben, az is kizárólag abban az esetben, ha a családban lévő gyermekeket a gyermekvédelmi szolgálat védelembe vette, a rát pedig nem szerepel a természetben is nyújtható támogatások között. Monokon a HVG információja szerint mindeddig 3-4 család gyermekeit vették védelembe, és több helyi lakos egybehangzó állítása szerint leginkább ők igénylik a családsegítő szolgálat állandó felügyeletét, mert a szülők elhanyagolják a gyerekeket, „alkoholizálnak, gépeznek”. A többi család életmódja nem indokolja a kártyás rendszer bevezetését. S bár a polgármester minden nyilatkozatában az uzsorások áldozataként jellemzi a segélyezetteket, akiket csak úgy lehet megmenteni, ha nem jutnak készpénzhez, nem fordul a rendőrséghez – amely magától viszont nem kezd nyomozásba. Pedig alighanem maga a polgármester és a helyi jegyző is – mint a monokiak általában – pontosan tudják, kik a helyi uzsorások.

Félkész szocpol-ház Monokon Exlex állapotok © Kiss-Kuntler Árpád

Szepessy igencsak eltökélt. Bármit mondjon is a szociális törvény a segélyekről, ő bizony mind a rát, mind a szociális segély teljes összegét kártyára fogja utalni, mindaddig, míg az Alkotmánybíróság ezt meg nem tiltja neki – nyomatékosította a HVG-nek. Utalt arra, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a közigazgatási hivatalok január 1-jétől törvényességi felügyeletet már úgysem gyakorolhatnak az önkormányzatok felett. Tény, hogy az exlex állapot kedvez a monokihoz hasonló önkényes rendeleteket alkotó önkormányzatoknak, a példa emiatt is ragadós lehet. Mivel pedig szociális kártyát néhány monoki család miatt nyilvánvalóan nem éri meg kibocsátani, Szepessy országos rendszer kiépítéséért kampányol. Csatlakozott hozzá Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke is, aki a megoldást az ország összes településén népszerűsíteni kívánja. (Kolompár közéleti fellépését beárnyékolja, hogy ellene júniusban jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás és a számvitel rendjének megsértése miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.)

A rendszer üzemeltetésére a monoki önkormányzat a Cafeteria Card Kft.-t kérte fel, amely egyike az elektronikus utalványozási rendszert működtető négy hazai cégnek. Dózsa István, a kft ügyvezetője azt reméli, hogy az év végére ötszáz településen vezetik be a szociális kártyát, törvény híján helyi rendeleteket alkotva. Monokot hamarosan Nyírmihálydi követi, ahol megkezdték a rendszer kiépítését, de a Cafeteria Card Kft. máris 300 önkormányzattal tárgyal. Az országosan 19 ezer elfogadóhellyel szerződésben álló cég október végéig a már működő – például étkezési – utalványokon kívül a szociális kártya elfogadására is alkalmassá kívánja tenni teljes hálózatát, ezen már 400 üzletkötője ügyködik. A hálózat kiépítése mindazonáltal időigényes, és a finanszírozása is megoldandó. Mivel a rendszer működtetésére sem a segélyekből, sem az önkormányzatoktól nem lehet pénzt lecsípni, a kft a beváltóhelyekkel való elszámolás során von le magának 1,5–3,5 százalékos utalványosi jutalékot, amit az üzletekkel kötött szerződésben a várható forgalom alapján előre rögzít. Ezen túl abból származhat haszna, hogy az önkormányzatok a tervek szerint egy összegben utalják a cég számlájára a segélyeket, és a boltokkal történő fogyasztásarányos elszámolásig a pénz nála kamatozik. Az 500 forintos gyártási összegért készülő kártyát a kft ingyen adja, és maga fizeti a pénzforgalomban közreműködő bankok, valamint a tranzakciók nyilvántartását végző elszámolóház, a Giro Bankkártya Zrt. jutalékát.

„Személyiségi jogot sért, ha egy nagy forgalmú áruházban a kasszánál kígyózó tömeg előtt fel kell mutatni a megkülönböztető jegyekkel ellátott, fényképes segélykártyát, mint egy szegénységi igazolványt” – hangsúlyoz egy egészen más szempontot Renneczéder Éva ügyvéd, aki szerint létezik más, azonosításra alkalmas kártyás technikai megoldás, amely nem megalázó. Szerinte a szociális kártya bevezetése csak alapos jogi előkészítés után, körültekintő törvényi szabályozással volna bevezethető, mert az nem csupán a szociális és jóléti rendszerre, hanem magára az – amúgy gyorsan bővülő – elektronikus utalványozási piacra is komoly hatással lenne.

SÁGHY ERNA