Az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - kormánypárti többséggel - elfogadta a Salamon László (KDNP) elnök által előterjesztett menetrendet. E szerint a testület szeptember 30-ig várja az alapvető hatalmi ágak, az alkotmányban és a törvényekben nevesített állami szervek képviselői, illetve az alkotmányjog tudomány művelőknek felkérésre készített koncepcionális javaslatait.

A bizottság szeptember 7-ig létrehoz hét munkacsoportot, amelyek a javaslatok alapján megkezdik és október 20-ig elő is készítik a feladatkörükbe tartozó rész-koncepciókat; ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja meg. Az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, ezt tárja majd az Országgyűlés elé december 15-e után a bizottság.

Élénk vita a bizottság munkamódszeréről

Élénk vita után fogadta el munkamódszerét az alkotmányt előkészítő eseti bizottság - közölte a testület elnöke az ülés után. Salamon László (KDNP) elmondta: az általa beterjesztett elképzeléshez egy kormánypárti és egy ellenzéki módosító indítványt is elfogadtak, így alakult ki a végleges munkamódszer.

Hozzátette: vita volt arról, elegendő idő áll-e rendelkezésre a koncepció elkészítéséhez, de ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az országgyűlési határozatban rögzített decemberi határidőt nem írhatja felül a testület. Kitért arra: vita volt arról is, hogy előbb készítsék-e el a javaslatukat és arról kérjék ki az alapvető államhatalmi ágak, az alkotmányban intézményesített állami szervek képviselőinek, a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati elnökeinek valamint a jogtudomány képviselőinek a véleményét vagy fordítva. Tájékoztatása szerint végül az utóbbi megoldás mellett döntöttek.

Salamon László közölte: ellenzéki kezdeményezésre elfogadták, hogy minden frakció megjelölhet öt társadalmi, érdekvédelmi, szakmai szervezetet vagy egyházat, amelyeket a bizottság megkeres és véleményt kér tőlük az új alkotmány koncepciójáról. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ettől függetlenül minden civil szervezet véleményét várják. Arra a kérdésre, hogy várhatóan milyen lesz majd a koncepció, azt válaszolta: nem normaszöveget készítenek. Terjedelemben rövidebb, mint az alkotmány szövege, irodalmi műfaját tekintve pedig próza - fogalmazott a testület elnöke.

Bárándy Gergely a bizottság szocialista alelnöke a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: ha rossz a keret, kis korrekcióval nem javítható ki. Jelezte: a többi ellenzéki párt is egyetértetett azzal, hogy hosszabbítsák meg a testület mandátumát, de ezt a kormánytöbbség nem fogadta el. Mint mondta, ennek ellenére a lehető legjobb tudásukkal részt vesznek a munkában, mert az alkotmányozás kiemelt nemzeti ügy.

Gulyás Gergely fideszes alelnök arról beszélt, hogy a kormánytöbbség nem "kirakat-bizottságot" állított fel. Közölte: a Fidesz - a KDNP-vel egyeztetve - élni fog azzal a lehetőséggel, hogy a frakciók javasolhatnak öt szervezetet és ennek keretében a határon túli magyarok, valamint az egyházak véleménye is megjelenhet az új alkotmány koncepciójáról.

Gyüre Csaba, a testület jobbikos alelnöke kifogásolta, hogy nem vonják be a munkába a jogi kamarákat és a határon túli magyarok képviselőit. Véleménye szerint nem sikerült tisztázni, hogy a miniszterelnök által felkért szintén az új alkotmánnyal foglalkozó tanácsadó testületnek milyen a viszonya a parlamenti eseti bizottsághoz és végül ki hozza a döntéseket.

Salamon László erre reagálva azt mondta: a két testület egymástól függetlenül működik. Álláspontja szerint a miniszterelnök tájékoztatja majd a parlamenti bizottságot a kormány alkotmánnyal kapcsolatos elképzeléseiről.