Mint írták, a Kende Péter által Németh Miklós ellen közérdekű adat kiadásának elmaradása miatt indított polgári perben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét lényegében helyes indokaira visszautalással hagyta helyben. A jogerős döntés kiemelte, miszerint az alperes Németh Miklós az adatkiadás iránti kérelem előterjesztése idején már nem tartozott abba a kötelezetti körbe, a közérdekű adat kiadása iránti kérelem címzettjeként, aki közfeladatot lát el. Ennek hiányában a kezelésében lévő - és a mindennapi értelemben a közérdeklődésre egyébként számot tartható - iratok nem tekinthetők közérdekű adatnak - állapította meg a Fővárosi Bíróság.

A felperes a per elindításakor arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze arra Németh Miklóst: adja át neki azokat a birtokában lévő, másolatban őrzött iratokat, amelyek Magyarország rendszerváltáskori történelmével kapcsolatosak. Kende Péter tavaly novemberben kereste meg az exkormányfőt ezzel a kéréssel - melyben egyebek mellett a Mihail Gorbacsov akkori szovjet pártfőtitkárral folytatott 1989-es megbeszélés jegyzőkönyvét, illetve Németh Miklósnak a szovjet csapatkivonásra felszólító, Nyikolaj Rizskov akkori szovjet miniszterelnöknek írt levelének másolatát kérte tőle -, majd miután ennek nem tett eleget, elindította a pert. Kende Péter bíróságnak beterjesztett, a pert elindító irata szerint Németh Miklós ezen iratok tekintetében adatkezelőnek minősül, s mivel ezek történelmi jelentőségűek, közzé kell azokat tenni.

Németh Miklós akkori ellenkérelmében azzal érvelt, hogy már nem miniszterelnök, nyugdíjas, sem állami, sem önkormányzati feladatot nem lát el, ezért nem tartozik az adatkiadásra kötelezhető személyek közé. Arra is rámutatott, hogy ezek a kért iratok megtalálhatóak a Honvédelmi Minisztériumban, a Külügyminisztériumban, illetve a Miniszterelnöki Hivatalban, ezért Kende Péter keresetének elutasítását kérte.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon elutasította Kende Péter keresetét, azt alaptalannak minősítve, mert Németh Miklós nem tekinthető adatkezelőnek. A bíróság érvelése szerint a közérdekű adat kiadására vonatkozó kérelem címzettje olyan szerv vagy személy lehet, amely az igényérvényesítéskor is közfeladatot lát el. 

Az elsőfokú bíróság azt is megállapította: Kende Péternek lehetősége van arra, hogy másolata legyen ezekről az iratokról, vagy hogy a bennük lévő információk birtokában legyen, peres úton történő kényszerítés nélkül is. Hozzátették azt is, hogy nem csak a felperesnek, hanem a kutatás szabályai szerint másoknak is van joga ahhoz, hogy az iratokhoz jusson.