szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Három éve körülbelül száz hal pusztult el az ajkai Torna-patakban, miután a MAL Zrt. által üzemeltetett timföldgyárból lúg került a vízbe. A hvg.hu birtokába került a cég egyik belső hírlevele, melyben már hat éve azt írta a műszaki szolgáltatási igazgató, hogy a vállalat legjelentősebb kihívása a környezetvédelem.

„A MAL Rt. számára az egyik legjelentősebb kihívás a jövőbeli működés szempontjából a környezetvédelemi előírásoknak való megfelelés” – olvasható az Ajka melletti timföldgyárat üzemelő MAL Zrt. egyik, a hvg.hu birtokába került 2004-es belső hírlevelében. A cikket az a Deák József írta, aki a mai napig a cég műszaki szolgáltatási igazgatója. Az ő feladata a társaság energetikai, környezetvédelmi, beruházási, karbantartási, anyagvizsgálati és munkavédelmi feladatainak koordinálása és végzése. Cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a „talaj-talajvíz szennyeződésből adódó beavatkozások költségei jelenthetnek jelentős terhet” a vállalat számára.

Három évvel később, 2007 áprilisában körülbelül száz hal pusztult el az ajkai Torna-patakban, mert a timföldgyárban üzemzavar volt: akkor leállt az áramellátás, s ezért sérült a védelmi rendszer. Emiatt a csővezetékből lúg folyt ki, ami a Csinger-patakon keresztül a Tornába is eljutott. A hvg.hu úgy tudja, az üzemzavarról a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is tudott. A halpusztulást akkor több helyi lakos észlelte is. Akkor a MAL Zrt. részéről Deák József mindössze annyit mondott: rendkívül sajnálják az esetet, s mindent megtesznek, hogy többet ne fordulhasson elő. A hvg.hu most megpróbálta utolérni Deákot, sikertelenül.

A mostani katasztrófa miatt a Felső-Marcal teljes halállományát kiirtja a lúgos anyag, amely az ajkai térségben hétfőn bekövetkezett gátszakadás után ömlött ki egy zagytározóból.

Most embereket és halakat egyaránt sújtott a katasztrófa
MTI

A kilencvenes években történt privatizációja óta MAL Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik. A cégvezetésben benne van Bakonyi Zoltán mint vezérigazgató, Bakonyi Árpádnak, a Nitrokémia Zrt. vezérigazgatójának a fia. Utóbbit Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter 2007-ben egyik legelső lépéseként Környezetünkért díjjal tüntette ki, ami azért is volt meglepő, mert Bakonyi tevékenysége alatt csaknem tizenhatszorosára duzzadtak a balatonfűzfői ipartelep kármentesítésének költségei. (2000 és 2005 között egyébként Bakonyi Áprád is tulajdonosa volt a MAL-nak.) A Mal Zrt. tulajdonosai között találjuk még Petrusz Bélát és Tolnay Lajost is, akik szintén a száz leggazdagabb magyar listáján szerepelnek.

Ahogy arról az Index már beszámolt, a MAL Zrt. alumíniumos gigavállalat szerepel Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos feketelistáján is. Tolnay és a MAL ugyanis korábban több olyan alumíniumipari cégben volt tulajdonos, amelyben érdekeltsége volt Gyurcsány Ferencnek, illetve a későbbi kormányfő cégeinek, például a mosonmagyaróvári Motimnak. Ilyen vállalat például a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. és az Első Magyar Timföldipari Kft., amelyekről egyébként szintén találunk híreket a 2004-es belső hírlevélben.

További részletek percről percre közvetítésünkben.

Dezső András

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!