A BKV-bérletet bankkártya válthatja fel

Bankkártya vagy mobiltelefon válthatja fel a BKV papírra nyomtatott bérletszelvényeit – tudta meg a Blikk.

  • Blikk Blikk
A BKV-bérletet bankkártya válthatja fel

Az utasok nem az ellenőröknek mutatnák meg a szelvényüket, hanem bankkártyájukat vagy mobiltelefonjukat illesztenék a metróállomásoknál lévő beléptetőkapukhoz. A buszokon, villamosokon az ellenőrök elektromos készülékkel ellenőriznék, fizetett-e valaki az utazásért.

Az új módszer nyomán véget érhetnek az időt rabló sorban állások hónap elején a pénztáraknál, hiszen otthon, számítógép előtt ülve is megvásárolhatnánk a bérletet. Döntés egyelőre nincs, de a Blikk úgy tudja, a néhány hete megalakult Budapesti Közlekedési Központban más lehetőség mellett komolyan foglalkoznak ennek a technikának a budapesti alkalmazhatóságával is.

A bankkártya mint utazási bérlet viszonylag újnak számít, Londonban is most készülnek bevezetni. Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója megerősítette a lap információit, de mint mondta, még csak tájékozódnak. "Nem szeretnénk a budapesti jegyrendszer megújítását sok évig húzni, de elkapkodni sem. Más városok rendszereinek előnyeit, hibáit alaposan ki fogjuk elemezni, mielőtt a budapesti sajátosságokhoz illeszkedő rendszer bevezetéséről döntünk" – közölte Vitézy.

A BKV évekkel korábban már tervezte, hogy csipkártyára cseréli a papírt, végül azonban a több tízmilliárdos költségek miatt letettek az újításról. A Blikk úgy tudja, a bankkártyás vagy mobiltelefonos megoldás lényegesen olcsóbb, mivel a számítástechnikai háttér ott van a bankoknál, illetve a mobiltársaságoknál, a tömegközlekedés pedig óriási üzlet lenne a pénzintézeteknek, akár állnák is a költségek jó részét. "A kapuk kiépítése a mi dolgunk lesz, viszont erre lehet pályázni az Európai Uniónál" - mondta a lapnak Vitézy.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?