Az MTI vezérigazgatója elmondta, hogy ez a hírcentrum gyártja majd a Duna TV és az MTV Híradóját, illetve a Magyar Rádió Krónikáját. Szerinte az ideális az lenne, ha ez a hírcentrum egy helyen kezdhetné meg működését. A Duna TV és az MTV vezetője is cáfolta, hogy az átalakítás azonnali leépítésekkel járna. Belénessy Csaba úgy vélte, hogy a hírcentrum által létrehozandó központi hírportál két éven belül vezető közszolgálati médiummá válhat. "Olyan portált kell csinálni, amely versenyre kel az origoval és az index-szel." Elmondta, hogy az mti.hu szolgáltatja majd a híreket, az mtv.hu, a dunatv.hu, az mr.hu pedig egyéb tartalmakat jelenít meg, de követhetők lesznek rajtuk a csatornák élő adásai is. A tervek szerint a portálon lesz blog is, a kommentek beengedése azonban még mérlegelés kérdése. A közszolgálati hírtartalmat 2011 második negyedévétől tervezik ingyenessé tenni a többi médium számára.
   
Az új törvényi szabályozás értelmében csak az előállított tartalommal kell foglalkozni, mivel normatív, vagyis a  feladatok mellé rendelt támogatással fognak rendelkezni a közmédiumok - hangsúlyozta az MTI vezetője. Medveczky Balázs, az MTV vezérigazgatója elmondta, hogy az MTV kettes csatornáján gyermek- és ifjúsági műsorokat képzeltek el, ám ennek végleges tartalmáról a közszolgálati kódexben megfogalmazottak alapján döntenek. Hozzátette, hogy a közmédiumoknak előirányzott 64 milliárd forintból az internetes fejlesztésre is komoly összegeket kell fordítani.
    
Az a legizgalmasabb kérdés, hogy hogyan tudunk kialakítani egy valódi kulturális csatornát - mondta Ókovács Szilveszter, a Duna Televízió vezérigazgatója, aki hozzátette: a televízió küldetése, hogy archiválja a magyar kultúrát. Mint mondta: a Duna TV-ben koncertek élő közvetítését is el tudja képzelni, akár a Magyar Rádióval együttműködve. A Petőfi Rádió műsorstruktúrájának esetleges átalakítását firtató kérdésre Jónás István, a Magyar Rádió vezérigazgatója úgy válaszolt, hogy a Petőfiben nem az elnevezés, hanem a tartalom a lényeg. Kifejtette: a Petőfi jelenlegi struktúrája "sok mindent be tud még fogadni, sokat lehet még a hallgatóknak kínálni, de nem biztos, hogy zenében."
   
Arra a felvetésre, miszerint a vezérigazgatóknak évente be kell számolniuk a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának a kódexben lefektetett elvek teljesüléséről, Belénessy Csaba azt mondta: ha a vezetők egyszer elveszítik a bizalmat, távozniuk kell. A közszolgálati csatornákon értékesíthető reklámfelületekről és reklámidőről az MTI vezetője azt mondta: fontos kérdés, hogy a piacról befolyó bevételek hogyan oszlanak majd meg a négy közmédium között. A beszélgetés végén a közönség soraiból Pörzse Sándor jobbikos országgyűlési képviselő Jónás Istvánhoz intézett kérdést, amelyben a Such György volt rádióelnök által számos dolgozónak utalt, összességében százmilliós nagyságrendű prémium jogosságát firtatta. A rádió vezérigazgatója azt mondta: látta a listát, benne "meglepő arányok vannak", de ezeket teljesítmény alapján kapták a dolgozók. Hozzátette: tájékozódik az ügyben és mérlegeli a következő lépést. Belénessy Csaba a politikus egy másik kérdésére azt válaszolta, hogy a pártok arányuknak és fontosságuknak megfelelően szerepelnek majd a hírekben.

Az MSZP ismét az Alkotmánybírósághoz fordul, ha elfogadja a Ház a fideszes képviselők által hétfőn benyújtott média-törvénytervezetet. Mandur László szerint civilizált demokráciában nincs olyan médiaszabályozás, amilyet a Fidesz szeretne Magyarországon. Mandur László szocialista országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: ez az indítvány a közmédiumok maradék önállóságát is megszüntetné. Példátlannak nevezte, hogy megszűnne a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió hírszolgáltatásának a függetlensége, és az MTI legfontosabb feladatává tennék, hogy "szuper hírügynökségként" kiszolgálja a három közmédiumot. Így egy központból vezérelten, a Fidesz által irányítottan kaphat hírszolgáltatást a magyar közvélemény - fogalmazott.
Álláspontja szerint ez a túlsúly alkotmányellenes, ezért az MSZP ismételten az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés.